Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)

Magyarország műemlékeinek általános irodalma

Római Castrum maradványai. A Mursatól Sopianaeba vezető út nyoma a községtől délnyugatra ca 6 mértföldre. B. v. Németh: Gesch. v. Német-Boly. 10—15. Németh Béla : Arch utazás Baranyában. Pécsi Figyelő. lí)0() márcz. Régi templom alapfalai a temetőben. Németh B. : U. ott. 31. R. k. pleb. templom. 1746. Németh B. : U. ott. 78. Sz.-Bálint-kápolna. 1771. Schein. Qu. Feci. 1903. 74. Nyárád. R. k. pleb. templom. 1762. Schern. Qu. Ecc. 1903. 07. Nyárád és Mais között az egyk. Bogfalu helye. Nyárád és Német-Boly között Ráczhalmon (Raizenhügel) Lotha nevű falu helye és cziszter. templom-alapfalak. B. von Németh : Gesch. von Német-Boly. 23. 24. Németh Béla : Nagy-Nyárád határjárása 1093-ban. Közvélemény. Siklós, 1899. nov. 19. és 20. Német-Márok. R. k. pleb. templom. 1793. Schern. Qu. Ecc. 1903. 51. Német-Ürögh R. k. pleb. templom. 1756. Schern. Qu. Ecc. 1902. 86. L. még Magyar- és Német-Ürögh. Nyomja. R. k. templom. 1759. Schern. Qu. Ecc. 1903. 75. Olasz. R. k. pleb. templom. 1776. Schein. Qu. Ecc. 1903. 74 Olasz- és Gyula-puszta közt a pécs—mohácsi országút mellett. Pálos kolostor romjai. Rupp : Mo. helyr. t. I. 388—90. Oroszló. R. k. templom. Kammerer Ernő : Rómerhez írt levelében ironvázlatokkal. (Dátum nélkül.) Rómer-hagy. XVI. sz. cs. M. Biz. Patacs. Pálos-kolostor helye. Fényes E. : Mo. m. áll. I. 27. Említi Rómer-hagy. XVI. sz. cs M. Biz. 1801. 159. Ádám Iván: Pálosaink ép. Egyh. m. Lap. 1883. 73. 74. Pellérd. Vércse-dűlőn római erődítmény alapfalai. Közig. biz. jel. M. Biz. 1901. 178. R. k. pleb. templom. 1700. Schern. Qu. Ecc. 1903. 42. Pécs és műemlékeinek általános irodalma : Pécs régi képei : Birkenstein 56. Ortelius II. 301. (1665.) Description 42. tábla. A város egyes lapokon levő régi képei a M. N. Múz.-ban. Bubics: 52. 1. 397—401. sz. a. Pécs. Aim. v. Ungarn 1778 332. Ung. Mag. 1782. II. 92. Jankó János : Pécs szab. kir. város leírása, Tud. Gyűjt. 1822. I. 38. Pécs. Társalkodó. II. 1833. 221. Szckrényessy : Társalkodó. III. 1834. 193. Haas : Török feliratok a sz.-egyházon. Baranya. 302—304. B. Hammer — Purgstaller J : Némely Pécs környékén található török, arab és perzsa feliratok. Akad. Ért. 1847. 365—659. Lichtenstein J. : Pécsett és Baranyában található festményekről. Akad. Ért. 1847. 91. Pécs. Képes Ujs. 1859. 19. Képpel. Pécs a török világban. Orsz. Tükre. 1805. 35. Képpel. B. V.: Pécs és Vidéke. Vas. Ujs. 1866. 14. Képpel. Nyáríi K. : Pécs. Haz. s a Külf. 1866. 20. 22. sz. Képpel. Mo. s a Nagyvil. 1808. 22. Képpel. V. J. : Pécsi emlékeimből. Vas. Ujs. 1880. 39. Két képpel. Rómer: Pécs műemlékeiről. Jgyk. XXXV. 90 — 110. M. Biz. Rupp : Pécs egyházi épületei. Mo. helyr. t. I. 353 - 376. Hunfalvy : Pécs építményei. Mo. és Erd. Kép. II. 382. A város, székesegyház, törökmecset és minaret képeivel. Salamon F. : Ad Quinque Basilicas elnevezésről. Századok. 1882. 89—122. Dr. Ortvay T. : A pécsi egyházmegye alapítása és első határai. Történet-topográfiai tanúim. Egy térképpel. Budapest, 1890. 8r. 84 1. (Akad. Tört, Tud. Ért.) A legrégibb szobrok Magyarországon. Budapesti Hirlap. 1895. febr. 7. Kozáry Gy. : A Conversio Bagoar. mint kútfő. Magyar Állam. 1890. máj. 1. (Polemizál Salamon Ferenczczcl, ki c kútfő hitelességét kétségbe vonta.) Szauter Antal : Vázlatok a pécsi egyházmegye múltjából. Magyar Állam. 1898. szept. 25. Pécs távlati képe a török uralom alatt. Egykorú metszet után Váradi F. : Baranya múltja és jelene. II. 436. Pécs ostromképei 1064-ben. Egykorú metszet után. Ugyanott. II. 468. és 473. Pécs a XVII. sz. végén. Egykorú kőnyomat után. U. ott. II. 607. Németh Béla: Egy pécsi okmány 1437-ből a bécsi városi levéltárban. Közvélemény. Siklósi Lap. 1899. jún. 11. Fehér viaszpecsétjén a pécsi székesegyház csúcsíves alakjának képe. — — Hétszáz halott Pécs utczáin (a vár egyik ostroma a törökök kiűzése idejében). Pécsi Napló. 1899 nov. 12. — — Pécs régi mulatóhelyei. Pécsi Napló. 1900 febr. 27. — — Pécs törzscsaládjai. Pécsi Napló. 1900 jún. 20. — — Pécs szőlői, utczái és malmai 1686-ban. Pécsi Napló. 1900 júl. 15. Stcssel I. : Zalavár és Pécs Privina tartományában. Századok. 1902. 832—839. Németh Béla : Pécsi utczancvek a XVUI. sz. elején. Pécsi Napló. 1903. okt. 25. — — Pécs városa 1752-ben. Pécsi Napló. 1904. jan. 17. Gerecze P. : A pécsi egyetem helye és czímere. Arch. Ért. 1904. 193-5. Képpel. Pécsi római épületmaradványok. Haas : Baranya. 222—229. Ifj. Horváth Antal : Méretei (métreekben) azon római feliratos és egyéb kőcmlékeknek, melyek 1873. év őszén Pécsről és vidékéről a M. N. Múzeumba kerültek. — — kísérőlevele Rómer Fl.-hoz. 1874 márcz. 3. Kézirat, három folio ív. Rómer hagyaték. LV. sz. cs. M. Biz. Alfűtéses fürdő maradványai a Király-utczában. Ifj. Horváth Antal: Arch. Ért. 1885. 237. Római emlékkövek a pécsi székes-egyházból (a püspöki könyvtárban). Gerecze Péter: Arch. Ért. 1894. 388—392., 1895. 73—75. Képekkel. Római épület alapfalai és fal kép maradványai az országút s város között. Gerecze Péter: Arch. Ért. 1896. 448. Római mozaikpadló. Arch, Ért. 1899. 379. Postapalota helyén lelt római alapfalak. Folytatólag felásta Gerecze Péter és Németh Béla 1904. márczius havában. Felvétele Pécs város levéltárában. Gerecze: Arch. Éit. 1904 októb. füz. Pécs—keszthelyi római út maradványai. Említve Arch. Ért. 1903. 282. Római kereszténykori földalatti kápolna (Cubiculum) és falfestményei. Koller: Proleg. 28. Képekkel. Eitelberger: Jahrb. d. C. Com. I. 1856. 129. Ipolyi : Deák mon. bazilika. 97. H. I.: Arch. Ért. 1870. 289—293. jel. M. Biz. 1872. 8. 'Arch. Ért. 1872. VII. 37. 39. 107.