Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)
Pótlások és javítások
1141 Balika vára. Balika vára nevezetéről. G. Kemény József. Nemzeti Társ. 1841. I. 62. Balika vára. Közli Pataki Ferencz. Haz. s a Külf. 1869. 20. Képpel. Gyulafehérvár. A gy.-f. székesegyház építéséről. Urkundenbuch zur Gesch. Siebenbürgens. 1857. 113. János Zsigmond tumbája a székesegyházban. Dr. Éber L. : A Hunyadiak síremlékei. Arch. Ért. 1904. 332—340. Zsigmond lengyel király üvegfestésű arczképe az Alsó-Fehérmegyei Múz.-ban. Lyka K. : Az iparm. könyve. II. 283. Képpel. Kutyafalva. 104. h. Irodalmának egy része tévedésből Torda-Aranyos vm.-ben említve. 904. h. Magyar-Bükkös. 104. h. Említve Torda-Aranyos vm.ben is. 905. h. Maros-Csucs. G. k. fatemplom. 1751. Sematismul. Fogaras. 1900. 444. Maros-Portus. Az 1867-ben kiásott római régiségekről. Finály Henrik Századok. 1867. 202—5. Unio. 1867. 34—6. sz. Finály Henrik: Erd. Múz. 1874. 51—2. Római feliratos kő. Kornya Nikulajnál. Torma K. : Arch. Közi. V. 19. Mithraeum. Említve Arch. Ért. 1895. 377. Fényképe. Hátul : Kárász tulajdona Maros-Portusból felirattal. Rómer iratai. M. N. Múz. Fol. Hung. 1110. Tom. V. Lovas istenséget ábrázoló dombormű Marosportusról. Hampel I. : Lovas istenségeknek szentelt emlék. M.-Portusról. Arch. Ért. 1905. 110—27. Képpel. Maros-Sz.-Imre. Ev. ref. templom. A templom helyreállítása. Möller I. jel. M. Biz. 1902. 583. Lásd még 1902. 523. 587. A templom fényképei. Hollenczer-—Okos-tól. M. Biz. 1902. 469. 549. G. k. fatemplom. 1442. (?) ^ematismul. Fogaras. 1900. 145. Maros-Újvár. Római feliratos kő. Finály Henrik : Erd. Múz. 1874. 53. Várkastélya. Kőváry L. : Erd. rég. 226—7. Orbán B. : Haz. s a Külf. 1871. 13. Két képpel. Ozd. 100. h. Említve Torda-Aranyos vm.-ben is. Pókafalva. Sub Novi Pálos-kolostor helye. Ádám Iván : Pálosaink építk. Egj-h.-m. Lap. 1873. 75. Szent-Mihályköve vára alatt Pálos-zárda helye. Ádám Iván : Pálosaink építk. Egyh.-m. Lap. 1883. 75. Középkori várrom. Ballagi A.: Prot. Egyh. és Isk. 1872. 1608. hasáb. Zalatna. Lukács Béla: Zalatna és Vidéke. Vas. Ujs. 1867. 21. Keleti G. rajzával. 1142 Arad vármegye. Általános irodalom. Márki S. : Aradmegye egy kétszázéves térképen. Alföld. 1882. 4. sz. Megyénk legrégibb leírása. Aradi Hirlap. 1883. 82. Arad őskoráról. Kölcsey-Egyes. Évk. II. 1885. Középkori freskók megyénkben. Aradi Közlöny. 1880. 38. sz. — — Arad rómaiságának idejéből. Aradi Közlöny. 1891. 204. A. J. : (Andrejkovics János.) Arad vármegye területe régészeti szempontból. Alföld. 1880. 87. 88. Laukó Albert: Arad és az archeológia. Aradi Közlöny. 1887. 245. Gaál Jenő : Arad vm. és város közg. leírása. L. Arad vármegye története III. k.-ben. Földr. Közi. 1891. 508—526. Dr. Jankó J. : Arad vármegye földje és népe a középkorban. Arad. Orodi prépostság. Tört. Adattár. I. 1871. 97. 145. 190. 230. 291-491. 660. II. 1872. 136. 214. 254. 280.324. 352. 379. 455. Csála. (Nem Csala.) Vármaradványai. Márki S. : Csála und seine Burg. Neu Arader Zeitung. 1887. 74. sz. Gyoroknál ú. n. római sáncz. Arch. Ért. 1891. 426. Kuvin. Zárda. Rácz Károly : A kuvini zárdáról. Alföld. 1883 júl. 27. Ó-Bodrog. A Jaksics-torony oldalán a Jaksicsok czímere. Mellette g. k. bazilita-barátklastrom és templom. Egyházi szerek 1523-ból stb. Arch. Ért. 1892. 259. Pelbárthida. 118. Bihar vm.-be tartozik. L. ott. 230. Solymosvára. Molnár Pál jel. M. Biz. 1872. 85. Szent-Anna. Márki S. : Der Sz.-Annaer Avarring. Arader Zeitung. 1882. 211. sz. Tótvárad. Soborsintól nem messze szikla vár omladékai. Milecz J. : Délm. t. Ért. 1876. 179. Tövisegyházi és Nyéki puszták közt avarsáncz nyomai. Milecz .1. : Délmo. Ért. II 100. Árva vármegve. Bobrócz. 125. Liptó vm.-be tartozik. Lukavicza. 126. h. Sáros vm.-be tartozik. L. 711. h. 72*
