Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)

Pótlások és javítások

Téglás Gábor: Az erdélyi Érczhegység déli felének őskori védművei és legrégibb lakossága. I. A Fejér-Kőrös érczvidékét elzáró őskori természetes fellegvárak Zámtól fel Maros-Ilye vidékéig. II. Az Érczhegység déli természetes kapuzata és annak védművei Kisbányánál (Boica). III. A Gyógyvölgy hármas szirtrepedésének védelmi szerepe az őskorban. IV. A tordai őstelep, mint az aranyvidék központja. V. Az előrebocsátott védművek és a legrégibb aranybányászat tulajdonosai. VI. Az aranyvidék őslakóira és védrendszerére vonatkozó fejtegetéseim tudományos eredményei. Erd. Múz. 1898. 431—440. 499—509. Értekezés az alföldi sánczok maros—dunaközi csoportozatáról. Említve Századok. 1904. 380. Tscherning Theodoms: Das von den Türken quelte Königr. Ungarn. 1687. Ungarisches Städt-Büchlein. 1684. Ungnad Dávid útleírása. 1572. L. Matkovics Péter. Verancsics Antal utazása Konstantinápolyba 1553-ban. Először kiadta Abbate Fortis. Velencze 1774. a Viaggio in Dalmazia czímű műben e czím alatt : Iter Buda Hadrianopolim anno 1553. exaratum ab Antonio Verantio, tum quinqueecclesiensi, moxagriensi episcopo, ac demum archiepiscopo strigoniensi, regio in Hungária locumtenenti, magno regni cancellario atque S. R. E. cardinali electo, nunc primum e Verantino chartophylacio in lucem editum. A Pécs-egyházmegyére vonatkozó részét kiadta Koller. História episcopatus Quinqu. V. 335. 336. Magyarországi kiadása : Szalay L. Hist. Srciptores. II—XV. 289—334. M. Tud. Akad. kiadv. Irt róla Matkovics Péter horvát nyelven. Rad. jugoslovenske akademie stb. LXXI. 1884. 1—16. Ennek kivonata Margalits E. Horvát tört. repert. I. 603—7. Verancsics Antal: De situ Transilvaniae, Moldáviáé et Transalpinae. M. G. Kovachich. Scriptores minores. II. 82—114. Mon. Hung. Hist. Scriptores. II. 119—151. Verancsics Antal második útját leírta Pigafetti Mark. L. Matkovics Péter : Utazások a Balkán-félszigeten. Végh Kálmán Mátyás: Hortobágyi apátságaink. Ism i—s. Századok. 1904. 365. Dr. Wartha Vincze: Az agyagművesség Magyarországon. Az iparművészet könyve. Szerk. Ráth Gy. 1905. II. 565—628. Számos képpel. Zeiler Martinus : Beschr. d. Königr. Ungarn. 1660. Akad. könyvt. Zimmermann W. P. : Contrafet. der Nieder- u. OberUng. Festungen. Augsb. 1004. 4r. ß) Magyarország vármegyéinek műemlékeihez és azok irodalmához Abaúj- Torna vármegye. Abaúj-Szántó. Rómer : Az abaújszántói kath. templom. Arch. Ért. II. 57—60. . Barka. 67. Gömörbe tartozik. * Devecser. Fáj, ev. ref/ templomának egykori ezüst kelyhe e körirattal : Ezt Az Pohart Csináltatta Az Néhai Fay Mihály Uram Meghagyatott+özvegye Tököli Zsuzsanna Wrvaczorayahoz : Fay Ecclesianak : Istennek Tisztességére : És Qrök Emlékezetnek Okáért 1641. Esztendőben stb. Jelenleg Csorna József devecseri földbirtokos birtokában. Kemény Lajos : Arch. Ért. 1905. 164. Felső-Vadász. A Rákóczi-kastély és Rákóczi Zsigmond születési szobája. Rajz. Cserna K. Vas. Ujs. 1894. 6. sz. Említve Zemplénben is. L. 1050. 1051. h. Galop. 70. Helyesen Golop, Zemplén vm.-be tartozik. Göncz-Ruszka. Diószeghi István kelyhe. 1779. a ref. templomban.. Mihalik J. : Kassa város ötvössége. Arch. Közi. XXI. 305. Képpel. Jászó. Aim. v. Ung. 1778. 371. -Hágai TH ,1.^307. II. 50. 51. _ M. Házibarát. IX. 1842. 133. Képpel. Kassa. Márki Sándor: A kassai Múz. Pesti Napló. 1883 szept. 5. Kemény L. : Műtörténeti adatok Kassáról. (Ciril, Jakab de Szegligeth, Herstein Gergely stb. ötvösökről.) Arch. Ért. 1905. 163—5. — — Kassai fegyvergyártókról. Arch. Ért. 1905. 270. 274. Üvegfestmény a Kassai Múz.-ban. Lyka K. : Az iparm. könyve. II. 284. Katája. R. k. templom. 1784. Schern. Cassov. 1899. 109. Lapispatak. 86. h. Sáros vm.-ben fekszik. L. 610. h. Peder. Ev. ref. templom ezüst kelyhe és tányérja. M. E. Kolozsvári Egri Mátyás 1609—1037. közt működő kassai ötvös monogrammjával. A kelyhet Fuló Miklós ajádékozta. 1624. Kemény L. : Arch. Ért. 1905. 164. Szaláncz. Mysk. V. : A szalánczi várromról és vízfogójáról. Arch. Ért. 1905. 70—75. Képekkel. SzikszX. ^A/ (Tr^r^J^mV. felvé^^szikszói't^rH^oniróL M. BT5s^876. 21. 36. Szina. L. még tévesen Zemplén vm.-ben is. 1000. h. Vilmány. Partit János serlege az ev. ref. templomban. Mihalik J.: Kassa város ötvös. Arch. Közi. XXI. 178. Kép. Alsó-Fejér vármegye. Balázsfalva. 95. Besztercze-Naszód vm.-be tartozik. L. 195.