Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)
Pótlások és javítások
A bécsi szászári könyvtárban levő Descriptio itineris Joannes Van den Branden et Sociorum Bruxellis Constantinopolin cum descriptione aulae Turciae (Sig. 8590. hist. prof. 1030.) útleírás tulajdonképen a Rym kíséretében levő egyik alantas katonatisztnek hollandi nyelven írt műve. A Bécstől Belgrádig terjedő rész leírásának bő kivonata Matkovics horvát munkájának ismertetésében. Margalits E. Horvát tört. repert. 89-—91. Ungnad Dávid útját a kiséret egyik tagja németül írta meg és Franciscus Omichius egyetemi tanár az Odera melletti Frankfurtban 1582-ben Gustrowban (Mecklenburg) adta ki. Egyetlen példányát a göttingeni egyetemi könyvtárból Matkovics Péter ismerteti először. Ennek kivonata Margalits E. : Horvát tört. repert. II. 92—4. Matkovics Péter: Gerlach és Schweiger útleírásai vagyis Ungrad Dávid 1573-iki és Sinzendorf Joachim 1577-ik konstantinápolyi követsége útjának leírása. (Putopisi St.-Gerlach i Sal. Schweigera, ili episi putovanja carskih poslanstva u Carigrad, naime Davida Ungnada od g. 1573. i Joackima Sinzendorfa od g. 1577. Rad. 116. köt. 1893. 1-112 1. Gerlach István (szül. .1546.) munkáját kiadta ifj. Gerlach István 1674-ben. Magyarországról szóló rész kivonata. Margalits E. Horvát tört. repert. II. 135—136. Schweiger Salamon udvari pap német nyelvű leírása hozzáférhető. Margalits E. Horvát tört. repert. II. 137. — — A Krekwitzet kisérő Vratiszláv Venczel gróf és Szeidel Frigyes útleírása 1591-ből, valamint Wenner 1616-ból való útleírása. (Putnicki dnevnik V. Vratislava, ili putovanje poslanika Frd. Krekwitza g. 1616) Rad. 130. köt. 1897. 113—181. Kivonata Margalits E. Horvát tört. repert. II. 215—19. Meisner D. : Sciographia cosmica oder Eigentliche Abbildung 800 der vornehmsten Städte ect. Nürnberg. 1686. (Több magyar vár képe.) Mortser Pierre: Les forces de l'Europe ect. Vanbani Amsterdam. 1720. (Több magyar vár képe.) Minsicht : Neu u. Kurtze Beschr. d. Königr. Ungarn. Mihalik J.: Régi magyar műkincsek. Arch. Ért. 1905. 45 — 58. (Lőcsei, mádi, poprádi, kecskeméti, szinyei ötvösművek, kistapolcsányi halotti kép stb.) Képekkel. Morgenstern Henrik : A földrajzi viszonyok befolyása Magyarország történetére. Földr. Közi. 1874. 319— 367. Dr. Némethy Gyula : A szent kehely. Lenyomat a Religio és Vallás-ból. Budapest. Nagy Sándor kny. 1904. (A kehely monogr. vázlata.) Ism É—r. Arch. Ért. 1904. 370—1. Patder: Néhány szó hadi viszonyainkról a XI—XIII. században. Hadtört. Közi. I. 504. Plana castroruni et praeliorum Ungaria. 16. 1809. ívrét. Rima K. útleírása 1571. L. Matkovics Péter. Ráth György szerk. L. Iparművészet könyve. Dr. Ráth István: A gliptika Magyarországon. Az iparművészet könyve. Szerk. Ráth Gy. II. k. 1905. 41—42. L. még. 10-13. 1. Rómer FI. : Rákóczy Zsigmond latin és magyar sírirata. Rómer iratai. M. N. Múz. Fol. Hung. 1110. Tom. V. 144. - Az alsókamarási plébánia története. Adattár. I. 12. Zur Gesch. der Carthausc zu Aggsbuch. Ber. ii. Mitth. des Alterthums Ver. Wien. X. B. — — Felelet a „Közlöny"-ben hozzám intézett régészeti kérdésekre és még valami régészeti életünkről. Győri Közi. 1860. 0-12. 1862. 3. sz. Catalogue Special du royaume de Hongrie : Les objets de l'histoire du travail hongrois à l'exposition universelle de 1867. Paris. 1867. — — Barlanglakókról, nevezetesen a magyarhoni lakott barlangokról. Arch. Közi. VII. (1878.) 110. Ugyanerről. Haz. sa Külf. 1871. 5—8. Képekkel. - Rövid jelentés az archeológiai osztálynak Egerben tartott üléseinek eredményéről. Arch. Ért. 1869. 8—11. (Óbásti, tarkányi pogány várak.) — — Széttekintés az archeológiai irodalomban. Arch. Ért. 1869. 14—16. 52—56. 83—85. 99-103. 151—3. — — Egy-két szó műiparunk ízlési irányáról. Arch. Ert. I. 27—29. — Remek művészetű ereklyetartók. Egyházi Lapok. 1869. és különlenyomatban is. Pest. 1869. 84. — — Éremlenyomatok harangokon. Arch. Ért. I. 154. Műiparunk érdekében. Arch. Ért. 1869. II. 167—8. Hazai műipari kérdés. Arch. Ért. 1871. IV. 285. — — Az 1869-iki szépművészeti kiállítás Parisban. Arch. Ért. 1869. II. 182—185. — — A régiségek hamisítása. Arch. Ert. 1870. II. 210— 213. — — A régi műtárgyak hamisításával foglalkozó iparról. Arch. Ért. 1871. IV. 170—178. és 199—203. — — Hogyan lehet hamis patinát megismerni ? Arch. Ért. VI. 15—16. A keresztalakról. Arch. Ért. 1870. IV. 98—90. A kettős kereszt. Arch. Ért. 1871. IV. 298—300. - Új római Sarkophag. Arch. Ért. 1869. 201—207. — — Mát3' T ás király arczképeiről. Arch. Ért. 1870. II. 271—272. — Mátyás király és Beatrix arczképei. Jelenkor. 1871. jan. 1. Faházak. Arch. Ért. 1870. III. 229—230. — — Agyagműveink helyes elnevezéséhez. Arch. Ert. 1871. IV. 181. Régi kályhafiókok. Arch. Ért. 1871. IV. 141 -5.
