Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)
Magyarország műemlékeinek általános irodalma
VESZPRÉM VARMEGYE MŰEMLÉKEI. A) A megye általános irodalma. 1. Veszprémmegye helységeire vonatkozó idézetek. Fejér Cod. Dipt.-ból. Jegyzetgyűjt. Rómer iratai. M. N. Múz. Oct. Hung. 501. Tom. IV. Veszprémmegye feliratú fogásban. 2. Vizer István : Veszprém egyházmegyét ábrázoló abrosza. Egy honi földirati (geographiai) munka tudományos megtiszteltetése külföldön. Ismertetve Világ. 1843. 23. 3. H. I. : Jelentése némely veszprémmegyei műemlékekről. Akad. Ért. 1847. 233. 4. A veszprémi püspökség római oklevéltára. Monumenta Romana Episcopatus Veszpremiensis. Báró Hornig Károly veszprémi püspök megbízásából közrebocsátja a római magyar tört. intézet. Fraknói Vilmos. I. köt. 1103—1265. Budapest. 1896. Nagy 8r. CLV. és 410. 1. Ism. Magyar Állam. 1897 nov. 4., 1900 márcz. 3. Századok. 1889. 756. II. köt. Ism. Liberius: M. Sion. 1899. 871. L. M. : M. Sion. 1900. 393. III. köt. 1410—1492. 1902. Ism. Áldásy Antal. Századok. 1903. 852—5. 5. Szentpétery Imre: A veszprémi püspökség alapítólevele. Századok. 1903. 297—307. B) Veszprém vármegye műemlékei és azok irodalma. Adász-Tevel (Adás-Tevcl). Ev. ref. templom harangja, David Wesnitzer in Wien goss mich anno 1(330. felirattal Horner Jgyk. VI. 47. 48. cs hagy. XLVI. XLVII. sz. cs. M. Biz. Ajka. Cservár. Említve Rómer-hagy., Jgyk. XXXIX. 57. M. Biz. Ajka-Rendek. R. k. (előbb ref.) templom harangja David Wesnitzer in Wien M. F. (me fudit) 1636. felirattal. (Átöntve.) Rómer-hagy. XLVII. sz. cs. és Jgyk. VI. 54. M. Biz. Aka. Seb. Holzboch goss mich in Raab 1775. stb. feliratú harang. Rómer Jgyk. VII. 76. és hagy. XLVIII. sz. cs. M. Biz. Almádi. Egykori apátság. F.-Czinár: Mon. I. 253 — 4. Antalfa. Ev. templom harangja e felirattal : Joseph . Brunner Goss mich in Ofen 1796. Sz.-Antalfai evangelica gyülekezeté. Rómer-hagy. XLVL. sz. cs. M. Biz. Ács-Teszér. R. k. pleb. templom. Csesznekváraljai : Az ácsteszéri pleb. tört. M. Sion. 1863. 687. Bakonybél. Bakonybélre vonatkozó jegyzetek gyűjteménye. Rómer iratai. M. N. Múz. Oct. Hung. 501. Tom. XIII. Bakonybél feliratú fogásban. Bakonybél. Briedl Fidél. Regélő. 1838. 2—6. Rajzzal. Bakonybél. Egyházi tár. 1838. XII. 34. Rajz. Bakonybél. Rómer-hagy. Jgyk. XXXVII. 150. Határában lelt római téglák. Rómer hagy., Jgyk. VI. 62. XXII. 205. M. Biz. Bakonybéli apátsági templom. 1753. Hunfalvy J. : Mo. és Erd. Kép II. 348. F.-Czinár. Mon. I 327. Az apátságról. I. 158—64. Rupp : Bakonybéli apátság monostora. Mo. helyr. t. I. 273-9. „Nullius" terület volt-e a bakonybéli apátság ? Sörös Pongrácz. M. Sion. 1900. 81. Erdélyi László : A bakonybéli apátság Árpád-kori oklevelei. írta —. Budapest. 1903. Stephaneum kny. 4r. 2. 48. 1. Egy táblával. tKülönleny. a pannonhalmi Sz.-Benedek-r. tört. VIII. köt.-ből.) Három harangja. Mindeniken Johann Brunner goos mich in Ofen 1781. felirat. Römer Jgyk. VI. 44. és hagy. XLVI. XLVIII. sz. cs. M. Biz. Bakony-Koppány. R. k. pleb. templom. 1730. Nagyobbítva. 1786. A magyarországi cziszt.-r. Szcmélyz. 1902—3. 32. 1.