Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)

Magyarország műemlékeinek általános irodalma

Egykori várának maradványai. (Török vár.) Ung. Mag. 1782. II. 324. Régi képei. Birkenstein. 44. tábla. Egyes képei a M. N. Múz.-ban. Bubics. 1. Csánki D. : Mo. fldr. II. 572. Alispáni jel. M. Biz. 1901. 34. Balaton-Berény. Állít, románkori templom. Rómer-hagy. XLVI. sz. cs. M. Biz. Beleg. Tejesfazékalakú régi harang Festetics pusztán, a tiszti lakban, hol a cselédek összehívására szolgál. Rómer: Vas. Ujs. 1805. 50. — — hagy. XLIV, sz. cs. M. Biz. Berzencze. A Várdombon levő vár helye. Csánki D. : Mo. fldr. II. 572. Főszolgabirói jel. M. Biz. 1901. 34. Várkastély. Dörre T. rajza. Vas. Ujs. 1887. 21. Bélavár határában várrom. Alispáni jel. M. Biz. 1901. 56. Boglár. -Polygon záródású templom. Rómer-hagy. LXVI. sz. cs. M. Biz. Bolhás. A temetőben kisebb téglaépítmény romjai. Rómer-hagy. LXVI. sz. cs. M. Biz. Bonnya. Terjedelmes vár nyomai, csekély falmaradványokkal. Kammerer E. datum nélküli levele Rómer FI.-hoz. Rómer iratai. M. N. Múz. Rég. t. 14. sz. cs. Csepely. Románstílű kápolna. Halavács Gy. jel. M. Biz. 1902. 10. Körsánczos őshalom. (Áldozati hely.) Melhárd Gyula : A Somogy vm. rég. és tört. társ. Évkönyve. 1879—81. 42. Csorgó. L. Csurgó. Csököly. A csökei erdőben Ördögárka nevű töltés. (Állítólag római.) Rómer-hagy. LXVI. sz. cs. M. Biz. Csurgó. R. k. templom tornya. Építtette III. Béla második neje, Margit. F.-Czinár: Mon. II. 140-1. 163. Rupp: Mo. helyr. t. I. 280-8. Csánki D. : Mo. fldr. II. 572. Főszolgabirói jel. M. Biz. 1901. 34. R. k. templom harangja, első és harmadik : Johann Brunner goss mich in Ofen 1778. felirattal. Rómer Jgyk. VII. 58. és hagy. XLVIII. sz. cs. M. Biz. Kastély. Kondor: Vas. Ujs. 1858. 15. Képpel. Ország Tükre. 1863. 21. Képpel. Dráva-Szent-Márton. A faluban a vaskai apátság v romjai. F.-Czinár : Mon. I. 288. Rupp: Mo. helyr. t. I. 416. Rómer-hagy. LXVI. sz. cs. M. Biz. Endréd. Egykori török várának helye. Rómer-hagy. LXVI. sz. csomag. Török feliratú fogásban. M. Biz. Fej ér kővár a helye. L. Kereki mellett. Felső-Segesd. Ferencz-rendi zárda romjai. Rupp: Mo. helyr. t. III. 288. Községi jel. M. Biz. 1901. 56. A község régi képe. 1664. Segest in Nieder-Ungarn. M. N. Múz. Bubics. 60. 1. 467. sz. Régi vára helyén a templomtól nyugatra, egy dombon pincze látható. A templom homlokfalában olvashatatlan feliratú renaiss. sírkőlap. Rómer-hagy. Somogymegye. XLVI. sz. cs. M. Biz. Fonyód. Várromok a hegy csúcsán. Mo. Képekb. Szerk. Nagy Miklós. 1870. I. 375. Horváth Bálint : A fürcdi savanyúvíz cz. munka 83. 1. után Rómer-hagy. LXVI. sz. cs. M. Biz. Gelle-től keletre Puszta-templom nevű táblán templom nyomai. Rómer-hagy. Somogymegye. LXVI. sz. cs. M. Biz. Gerecz. Várkastély helye. Csánki D. : Mo. fldr. II. 572. Gombai templom. H. I. : Műeml. oszt. Arch. Ért. 1885. XXIII. Gyula. Várrom ? Hamuházi templomrom. Rajz Storno F.-től. Említve Arch. Ért. 1878. 319. Háromfa. Fiókegyház tornyában levő harang. 1775. Devics József leírása. Rómer-hagy. XXXVIII. sz. cs. M. Biz. Hedrahely. Határában öt templom helye. Régi vár sánczai, s ebben Sz.-Ferencz-rendi zárda maradványai Körmendy Sándor lelkész történelmi tanulmánya. M. Biz. 1901. 34. Hetény. Az erdő melletti táblán egy puszta templom nyoma. Határában a római castrum, melyet a nép Sülyedtvárnak nevez. Rómer-hagy. LXVI. sz. es. M Biz. Iháros-Berény és Nagy-Kanizsa közt Sz.-Péter vagyis Pogány-Sz.-Péteren Pálos-kolostor helye. F.-Czinár : Mon. I. 300. Rupp : Mo. helyr. t. I. 315. Rómer-hagy. LXVI. sz. cs. M. Biz. Istvánd. Ev. ref. templom régi, gót minusculás feliratú harang. Vázlata Rómer-hagy. XLI. sz. cs. M. Biz. Jabai pusztától északra, a tihanyi apátság somogyi birtokán Gyöngyös elpusztult falu templomának alapfalai. Récsey V. jel. M. Biz. 1890. 108. Kadarkút. Ev. ref. templom falfestményei. Alispáni jel. M. Biz. 1901. 34. Keletre a széplaki erdőben terjedelmes várromok. Rómer-hagy. LXVI, sz. cs. M. Biz. Kaposfő-puszta. Egykori állítólag, monostora egy a Sz.Benedek = Sz.-Bék nevű falu határában levő monostorral. Lásd ezt is. Rómer-hagy. LXVI. sz. cs. M. Biz. F.-Czinár: Mon. II. 35.