Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)
Magyarország műemlékeinek általános irodalma
A templom múltjáról. Rómer-hagy. XII. sz. cs. Templomok felir. fogásban. M. Biz. Geduly Jegyzéke. M. Biz. 1875. 123. H. I. : Oesterr. Revue. 1866. Arch. Ért. 1878. 247. Műeml. oszt. Arch. Ért. 1885. XXX. — Irónvázlatok. Henszlm.-hagy. Jegyzetek és vázl. k. Kassai Múz. Balázs Ernő rajzai. M. Biz. 1879. 80. 86. 90. Említve Arch. Ért. 1880. II. Honori S. Michaeli Archangeli fieri curavit Georgius Juhász A. D. 1770. feliratú harang. Második harang : Fudit me Joannis Ernest Christelli Posonii 1751. felirattal. Velecsényi József közlése. 1863. Rómer-hagy. LLVI. sz. cs. M. Biz. A falu határában a zoborhegyi kolostor. L. ezt. Mo. vm. Nyitra vm. 93. Közig. biz. jel. M. Biz. 1901. 166. Dejthe. R. k. templom. 1612. Románkori templomka a temetőben. 1230—1235. B. Mednyánszky Dénes : Arch. Ért. 1879. 143. Divék. L. Nyitra-Divék. Divék-Újfalu. XVIII. század közepén épült templomának régi harangja. Rudnyánszky Béla: Arch. Ért. 1877. 131—2. Irónvázlatok a templomról. Rómer-hagy. M. Biz. A divékújfalusi Maria Dolorosa kőszobor. Rudnay Béla: Arch. Ért. 1877. 161. Fallal kerített régi r. k. templom. (Újjáalakítva.) Rudnay-féle kastély 1380—1401. Újfalusyak kastélya a XVII. sz.-ból. (Szeszgyár.) Rudnay-féle várkastély a XVIII. század közepéről, rom. Mo. vm. Nyitra vm. 127—8. A Rudnay-féle várkastély képével. Közig. biz. jel. M. Biz. 1901. 166. Dojcs. R. k. kerített temploma a XIV. századból. Boronkay-család régi nemesi kastélya. Mo. vm. Nyitra vm. 146. Drahócz. R. k. templom. 1780. Mo. vm. Nyitra vm 113. Duczó. Várrom alapjai. Reviczky Bertalan jel. M. Biz. 1901. 166. Egyháznagyszeg. Egykori kolostorának romjaiból épült új kath. temploma. Mo. vm. Nyitra vm. 50. Elefánt. L. Sz.-János-Elefánt. Elefánt-Sz.-János. L. Sz.-János-Elefánt. Érsekújvár. Római kövek a nyitraparti malomban befalazva. Ifj. Storno F. jel. M. Biz. 1901. 47. R. k. pleb. templom átépítve. Az előcsarnok külső ajtaja felett kovácsolt vasdiszítés 1787. évszámmal; belső ajtaja felett Széchényi György prímás czímere 1693. évszámmal. A templomot Simor primas 1877-ben kiigazíttatta, s befestette. A diadalív felett az ő czímere. Pázmány Péter egykori székháza az ő czímerével, kívül és belül a kapubejárat jobb falán Széchényi György czímerével és ez alatt a következő felírással : Georgius Széchény, Archieppus Strigoniensis Ao. 1693. Csúcsíves monstrantia, restaurálva. Simor-Emlékkönyv. 114-7. Képekkel. Ezüst thuribulum (füstölő), ráírva: reparatum. 1550. (Hol ?) Rendek Mihály levele, 1862 decz. 11. Rómer Fl.-hoz. Rómer-hagy. XXXVII. sz. cs. M. Biz. A Sz.-Ferencziek temploma és kolostora Pázmány P. korából. Rupp : Mo. helyr. t. III. 264-5. Mo. vm. Nyitra vm. 38—41. Képpel. Sz.-Ferencz-rendiek harangjai 1745. és 1756-ból. Rómer-hagy. XXXVIII. sz. cs. M. Biz. Aranyozott ezüst kehely a XV. századból. Sz.-Ferencz-rendieké. E. kiáll. k. 1556 Ereklyetartó-kereszt a XV. századból. Sz.-Ferenczrendiek tulajdona. E. kiáll. k. 1126. Czobor : Egyh. eml. 45. Mo. tört. eml. I. 160. képe. 197. ábra. Érsekújvár egykori várának nyomai. Gewisse Nachricht von der Festung Neuhäusel in OberUngarn wie dieselbe von den Hungarn dem türkischen Grandvezier d. 17. 27. Sept. (1663.) übergeben worden s. 1. 4r. 4 lap. Continuierung des militärischen Examinis wegen Uebergab der Hauptwestung. Neuhäuszel. MS. M. N. Múz. Fol. Germ. 328. Forgách (Comitis) Adami : Acta arcis novae seu Ujvariensis confinii offensio et defensio ect. M. N. Múz. Fol. Lat. 415. Die offtmals bekriegte Gränz-Vestung Neuhäusel H. n. 1685. 8r. M. N. Múz. Az egykori vár régi képei. Birken. 758 és 754u. 754d. 56. 1. 705. 55. 1. Alaprajz 882. 1. mellett. 754b. 55. és 270. mellett. Birkenstein. 64. Bodenehr. 7. tábla. A vár alaprajza. Description. 12. tábla, Coronelli. 400a. 49. és 51. 1. (1685-ből.) Dilich. 456a. 17. 1. Sponcir 153. 1. mellett. Priorato. 236. 1. (1670.) A vidék térrajza. II. 430. 1. mellett. Ortclius. II. P. 81. és 287, L. még ugyanott Mechemet pasa és Forgács Ádám képei alatt. 277. és 280. 1. Egyes képei a N. Múz.-ban. Bubics. 15—20. 113—14S. sz. a. Érsekújvár várának helyszínrajza. (Neuheusel wird dem Türken mit Sturm abgenommen Anno 1685. d. 19. Aug.) Régi fametszet felhúzva 46X38. Rómer-hagy. M. Biz. Érsekújvár várának alaprajza 1653-ból a bécsi K. k. Technisch. Admin. Milit. Comité-nél. M. Biz. 1880. 36. Érsekújvár tervrajza a XVII. sz.-ban. Mo. vm. Nyitra vm, 599. Érsekújvár története. Ung. Mag. 1782. II. 105. Mind. Gyűjt. III. 1790 ; 214. Podhráczky József: Érsekújvár. Tud. Tár. 1839. Értek. VI. 87. Hormayer : Taschenbuch. VI. 92. Fényes E. : Mo. mai áll. II. 325. után említve Rómer-hagy. XVII. sz. cs. M. Biz. Hunfalvy J.: Mo. és Erd. Kéd. II. 129. Fábián János : Az érsekújvári erőd alapítása. Magy. Sion. Sion. 1888. 41. Matunák Mihály : Érsekújvár alapítási éve. Érsekújvári Lapok. 1889, 1. s köv. sz. — — Adalékok az érsekújvári járás történelméhez. Érsekújvári Lapok. 1889. 25. s köv. sz.
