Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)
Magyarország műemlékeinek általános irodalma
CumontF.: Neue Funde aus Dacien u. Mösien. (Inchriften 4 und Sculpturen) Kubitschek, Kemplens Reise von Wien nach Konstantinopel. 1740. Archaeolog. Epi-i graphische Mittheilungen aus Österr.-Ungarn XVII. 1. Csánki Dezső : Magyarország történeti földrajza a Hu- i nyadiak korában. A M. Tud. Akad Tört Iii/, megbízásából írta dr. Csánki Dezső. I—111. k. A Hunyadiak kora. VIII—X. k N. 8r Ism. Tagányi. Századok. 1890. 499—505., 1895. 89. Boncz Ödön. j Arch. Ért. 1891. 412—415. — Mátyás király mint városépítő Akad. Ért. 1904. XV. 4. Császár Elemér: A Pálos-rend feloszlatása. Századok. 1901. 310—331., 412—429. Kisfaludy Zsigmond: Egy kis helyreigazítás. U. ott. 557—558. Csergheő-Csoma : Alte Grabdenkmäler aus Ungarn. Beitrag zur Kunst- und Kulturgeschichte v. Géza v. Csergheő und Jósef v. Csoma. Mit XXV. Illustrationen. Budapest, 1890. Ismertetése D. D. Arch. Ért. 1890. 442—3. Századok. 1890. 682—683 Turul. VIII. 221—3 Csetneki Jelinek Elek : A magyarhoni őstelepekről. Arch. Ért. 1877. 201 - 209. 1. Czinár Mór. Lásd Fuxhoffer-Czinár. Cziszterczüák kolostorai Über den Bau und die Einrichtung der Cistercienser-Klöster u. Kirchen. Mitthel. j d. C. Com. 185(5. I 254—259. Czobor Béla : Az egyházi műarchaeologia. Magy. .Sión. 1875. 25. 93. — — A középkori egyházi művészet kézikönyve. OtteHenr. nyomán —. 165 ábra. Bpest, 1875. N. 8°, XX. 207 1. Ismertetése dr. Ortvay Tiv. Arch. Ért. IX. 152—159. - Középkori várakról szóló doktori értekezése. Ismertetve Arch. Ért. 1876. 328. — — Magyarország középkori várai. Közli —. Századok. 1877. júliusi füzet. Említve Arch. Ért. 1877. 70. 232. Kiigazítása Arch. Ért. 1877. 362-3. — — Az egyházi öltönyökről. Felolv. a Szt.-László-Társ. 1881. szept. 21 Bp. t. kgy.-én. Bp. Athenaeum. 1881. 8r. 26. — — Az ezredéves orsz. kiállítás történelmi főcsoportja. Az Iparműv. 1896-ban. 109 126. — — Egyházi emlékek a történelmi kiállításon. Irta —. Budapest. 1898. 128 1. 70 ábra. Különlenyomat Matlekovics: Az ezredéves kiállítás eredménye czímű kiállítási főjelentés V. kötetéből. Ismerteti dr. Éber László. Arch. Ért. 1898. 170—174 — — Egydiázi szerelvények Szt.-István király korában. ~~Századok. 1901? 1009—l038~~ — — Szerk. L. Egyház -míív. Lap. — — Szerk. L. Magyarorsz. tört. eml. D. S.: Pusztuló műemlékek. Budap Hirlap. 1902. aug. 23. — — L. még N. E. Dankó József: Ikonographia Mariana. Magy.Sión. 1887.321. Dacia vêtus ex probatis scriptoribus depromta. Claudiopoli 1725. 16r. Dácziai adás-vevési szerződés. L. Kauf- und Verkaufsvertrag. Dáczia régi szokásai és mithologiai szobra. Délm. tört. Ért. 1885. 80-85. Dalnoki Matton levele Kovács János úrhoz a római régiségekről. Tud. Gyűjt. 1824. X. 29. Dann Berthold : Veit Stoss und seine Schule in Deutschland, Polen und Ungarn. Von —. Mit 89 Abbildungen in Autotypie. Verl. v. K. W. Hiersmann. Leipzig, 1903. 8°. 187. Deák Farkas: Erdélyi ötvösművek a XV—XVI. századból. Arch. Ért. 1877. 189-91. Dcdek Crescens: A karthausiak Magyarországon. írta — Előszóval ellátta Fraknói V. A M. T. Akad. által az Oltványi-díjjal jutalmazott pályamű. Telegdy L. és Nagy Lázár eredeti rajzaival. Szt.-István-Társ. 1889. 8r. 254 1. Szerző kiad. Ism Kollányi F M. Sion. 1889 871. Pór Antal. Századok. 1890.162—168. Kossutány Ignácz. Kath. Szemle. 1890. I. fűz. Hock János. Budap. Hirl. 1889. 316 sz. * Dentkó Kálmán : A Felső-Magyarországi Városok Életéről a XV—XVIII. században. írta —. Budapest, 1890. M. Tud. Akad. Athenaeum kny. VII. és 290. 1. Ismerteti Crescens. Századok. 1892. 687—690. Description Lásd [Bodenehr j'. Desjardius Ernö—dr. Rómer FI. : A M. Nemz. Múzeum római feliratos Emlékei. 61 tábla és Pannónia térképével Rómertől. Bpest, 1873. M. k. Egyet ny. F. 202 1. 61 tábla és 1 térkép Délmagyarorsz. Tört. és rég. Értesítő. Lásd Tört. és rég. Ért. Dénes —Diner József: A magy. iparművészet múltja az ezredéves orsz. kiállításon. Az iparművészet 1896ban. 13-60. 1. Dilbaum: Eíxovo?pa'fía. Aller deren Ungarischer Statt (Vöstunge) Castellen und Häuser, welche von anfang der Regierung Rudolphi des andern, Römischen Keysers biss auff das 1603 Jar, mit Krieg, beydes von dess Römischen und Türkischen Kaysers Kriegsvolck ersucht, belagert, beschossen, gestürmet, mit gewalt oder auffgebung erobert oder verlohren worden, neben den Schlachten und fürnembsten treffen, so sich umb und bey denselben verlauffen und zugetragen, eigentliche abriss und sovil müglich warhaffte Contrafacturen der Rom. K. Mayestet . . . zu . . . Ehren . . . durch Wilhelm Peter Zimmermann Burgern zu Augsburg in Kupfer gradirt und an tag geben, vormals nie auszgangen. Un der welche Figuren die summa selbiger Handlung auffskürzest mit wenigen Reimen begriffen. Darzu auch die História der fürnembsten händel derselbigen Kriegswesenss, Durch Samuelem Dilbaum Augustanum, summarischer Weisz gethan worden. Anno MDCV Wilhelm Peter Zimmermann von Augspurg. Haránt. 4r. 57 réztábla és szöveg a táblák között. Jegyzet. M. N. Múz. Hung. 215 b. Idézem Dilbaum. (Második hiányos példánya u. ott. Hung. h. 2709. sz. alatt.)
