Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)

Magyarország műemlékeinek általános irodalma

Kernyesd. Római út nyomai. C. Goos. Ver. Arch. N. F: XIII. 1876. 287. Kerzsecz. Római építkezés nyomai. Téglás G. : Hunyadm. t. és r. t. Évk. IV. k. 25—28. Kéménd. L. Maros-Kéménd. Kis Barcsa. A Barcsayak kerített kastélya. Halavács Gy. jel. M. Biz. 1902. 10. Kis-Kalán. Aque római telep helye. Római fürdőmedencze a mostani fürdő mellett. Ackner : Die Colon, in Sieb. 20. 1. Jahrb. d. C. Com. 1856. I. C. Goos : Ver. Arch. N. F. XIII. 1876. 282. Ipolyi: Arch. Közi. II. 227 Kőváry L. : Erd. rég. 32—3. Téglás G. : Hunyad vm. mon. I. Képekkel. — — Hunyadm. Kalauz. 151. Római fogadalmi oltárkő Györgyeszk Nyikulajnál. Torma K. : Erd. Műz. Egyl. Évk. II. 1861. 131 — 2. Római bányászat nyomai. Téglás G. : Arch. Ért. 1893. 202-210. Képekkel. Kosztesd. Határában Gredistye-telep. A Muncselhegy lábánál a Gredistye nevű magaslaton egy város és erőd nyomai. Kőváry L. : Erd. rég. 19—20. C. Goos : Ver. Arch. N. F. XIII. 1876. 289. Koczkakövekből épült rom. Ver. Arch. 1845. Z. H. 17—33. Fr. Müller: Ver. Arch. XVI. 1881. 253. Péchi Michael v. Újfalu. Bemerkungen über die unlängst vorgefundenen alten römischen Ruinen bei Gredistye Siebenburg. Provinzialblättcn. Hermann. I. k. 1805. 249—252. 1. A muncseli gradistyei várban talált régiségek specificatiója. 2 ivr. levélkézirat, valószínűleg a XVIII. sz. elejéről, az Erd. Múz.-ban. (Bőv. Torma. Repert. 167.) Ruinen am Muntseler Gebirge Gredistye. (Kurz A. másolta a brassói ev. luth, gymnas. kt. lévő eredetiről és Neugebauernek a muncseli és várhelyi Gredistyére vonatkozó jegyzetei és rajzai. Kézirat az Erd. Múz. kt.-ban. Bőv. Torma K. Repert. 167.) Halavács Gy. jel. M. Biz. 1902. 10. Téglás G. : Uj-Gredistye régiségei. A muncseli vár. Hunyadm. Kalauz. 139. Valye Albe nevű vadpatak mellett Faule Albe nevű várrom. Csaté, Oklos, Lapiatre Rossie és Muncsel nevű csúcsokon egy-egy várrom. Kitid. Zsidovin nevű helyen római díszített kövek. Ilyenek vannak a temetőben is sírkövek gyanánt használva. Halavács Gyula közlése. Körjegyzői jel. M. Biz. 1901. 248. (E szerint: Várrom.) Az oláh templom mellett egy szarkofág fedele hever, többsoros felirattal, melyből kibetűzhető, hogy egyik Bornomisszára vonatkozik, XVIII. századból. A nagyobb harang 1774-ből való. Az ev. ref. egyház birtokában kehely, 1746-ban Barcsay Klára ajándékozta. Több XVIII. századbeli úrasztalterítő. Közli Halavács Gyula. Klopotiva. Római vízvezeték nyomai. C. Goos: Ver. Arch. N. F. XIII. 1876. 287. Római márványszobor töredéke egy kertben. T. G. : Arch. Ért. 1895. 95. Kolczvár. L. Malomvíz. Kőboldogfalva. (Kis-Kalánnal szemben.) Római álló tábor. Torma K. : Arch. Ért. 1880. 101 — 109. Barokk-kastély. Halavács Gy. jel. M. Biz. 1902. 10. Téglás G. : Hunyadm. monogr. I. Kőrösbánya. Római bányászat nyomai. Ackner: Jahrb. d. C. Com. 1850. I. Ipolyi : Arch. Közi. II. 231. C. Goos: Ver. Arch. N. F. XIII. 1776. 288. Bányász-szobrok. Téglás G. : Hunyadvm. t. t. II. Évk. 68—71. R. k. templom a XVIII. századból. Schern. Transsyl. 1882. 28—29. Ferencz-rendi kolostor. Rupp : Mo. helyr. t. III. 226. Kristyor. Ev. ref. templom. G. k. templom. Körjegyzői jel. M. Biz. 1901. 248. Krivadia. A falu fölött római (?) hengertorony. Kenyérvizy : Vas. Ujs. 1856. 2. Képpel. M. I. Ackner : Jahrb. d. C. Com. 1856. II. Ver. Arch. 1845. 2. II. 12. 1. Tévesen Kis-Bárra helyezi. Schullers Archiv. L 356. Vas József: Rajzolatok erdélyi utazásomból. Csal. Lapok. 1857. 7—9. 11-13. 16 — 17. sz. Kőváry L. : Erd. r. 27. Haz. s külf. 1870. 32. Képpel. Nemes Albert: Hátszegvidéki képek. Mo. és a N.-világ. 1874. 36. képpel. C. Goos : Ver. Arch. N. F. XIII. 1876. 289. Ipolyi: Arch. Közi. II. 225. Orsz. Világ 1885. 26. sz. Régi várak. Goró Lajos rajzaival. Szinte Gábor: Arch. Ért. 1894. 110—114. Alaprajzmetsz. és távi. képpel. Eml. Arch. Ért. 1895. 91. 262. Téglás G. : Hunyadm. Kalauz. 201. Babi-hegyen sánczok. (Török sáneznak nevezik.) Téglás G. szóbeli közlése. Livadia. Római épületmaradványok, padlótéglák. Bordán István: Arch. Ért. 1900. 390. 91. Lozsád. A régi lebontott templom egyik faoszlopának felirata. A. D. 1666. Építtette Barcsai Gáborné stb. Közli Halavács Gy. M. Biz. 1902. 10. A nagyobb harangon: GLORIA DEO IN EXCELSIS PAX BONA VOLVNTIS HOMINIBVS INTERRIS 1703 LOSADI ECLESIA CSINALTÁTA S N NE VINE K DICSERETIRE AMEN felirat. A kisebb harangon: LASÁDI N: R: EKLA ONTETTE 1739 felirat. Az ev. ref. papi lak udvarán lévő gabonás mestergerendáján: EX FUNDAMENTO ERECTA TEMPORE PASTORIS PAULI ZILAHI et AEDILIS GEORGII FARKAS ANNO DOMINI 1745. A temetőben Zilaki Pálnak koporsófedélalakú fekvő sírköve többsoros magyar nyelvű felirattal. Píalavács Gyula közlése.