Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)
Magyarország műemlékeinek általános irodalma
HUNYAD VÁRMEGYE MŰEMLÉKEI. A) A. megye általános irodalma. 1. Benkő József: Hunyadmegyéről. (A megye mongrafusa 1780-ból. Szerző Transilvania Specialis cz. kiadatlan latin művéből fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Koncz József tanár. Benkő adatait ellenőrizte s helyesbítette Téglás Gábor.) A Hunyad vm. tört. és rég. egyl. XII. Évk. 53—121. 2. Fodor A. : Némely Marosmenti és Veczeli határon kiásott síremlékköveknek gyűjteménye. Kolozsvárt. 1844. 4r. 3. Római régiségek Hunyad vármegyében. Hon és Külf. Kolozsvár. 1844. 76—77. 301—304. 305—307. 1. 4. Wellmann: Bericht einer Reise in den Hunyader Comitat. Satellit des Siebenb. Wochenbl. Krönst. 1846. 310. 311. 317. 1. 5. Fodor András Lugosi: Utazás nemes Hunyadmegyében régiségek kinyomozása végett. Hon és Külf. VII. Kolozsvár. 1847. 87. sz. 340—348. 88. sz. 351—352. 89. sz. 355—356. 90. sz. 358—360. 1. 91. sz. 362—364. 1. és a M. Orv. Münk. (Kolozsvár.) V. k. 1845. 67. 1. Eml. Arch. Ért. 1894. 91. 6. — — A Hunyad vármegyében található dák és római régiségeket tárgyazó rajzok munkája. Akad. Ert. VII. 1847. 309. 1 7. Mitra-emlék. Hunyadmegyében talált régiség. Vas. Ujs. 1865. 45. Képpel. 8. Keresztúry : Egy római fürdő és a Sztrigy vize. Haz. s a Külf. 1866. 8. Képpel. 9. A hunyadmegyei tört. és rég. tár. Evk. 1880—1881-ig. Szerk. Kun Róbert. Budapest. Athenaeum. 1882. II—III. Arad. 1884—6. IV—V. Budapest. 1888. VI—VII. 1889—1892 Kolozsvár. 1893. Szerk. Mailand O. VIII. Kolozsvár. 1897. Szerk. Kun Róbert és Téglás Gábor. IX—XIII. Déva. 1898—1902. Szerk. Veress Endre. Ism. Századok. 1882. 777—8. Arch. Ért. 1891. 379—80., 1892. 190., 1893. 377., 1899. 288—289. 432. 10. Téglás G.: A nándori barlangcsoport. Term.-tud. Közi. 1880. 132. 11. Az első erdélyi vasút. Földrajzi Közi. 1882. IV—V. füzet. 12. - — Hunyadmegyének a törökvilágban szerepelt barlangerődítményei. Századok 1889. 19—29. Kép. 13. — — Ujabb barlangok az Erdélyi Érczhegység övéből. M. Tud. Akad. Mathemat. és Termesz. Közi. XXIII. k. 1889. 90. Szinte Gábor 168. rajzával. 14. — — Ujabb barlangok az erdélyi Érczhegység övéből a Fejér-Kőrös vidékéről. M. Tud. Akad. Math, és Term.-tud. Közi. 1891. XXIV. k. V. sz. Téglás István 13 rajzával. 15. Hunyadmegyében talált római márványszobor. Békés vm. rég tár. Évk. I. 1875. 163—164. 16. Csánki D.: Hunyadmegye és a Hunyadiak. A Magy. Tört. társ. 1887. évi vidéki kirándulása Déva városába stb. Szerk. Szilágyi Sándor. Bpest. 1887. 8—31. 1. 17. Rómaiak úthálózatáról Hunyadmegyében Téglás Gábor előadása említve Arch. Ért. 1897. 452. 18. Hunyad vármegyei római utak és castrumok felvétele említve Arch. Ért. 1899. 93. 19. Téglás Gábor: Dácziának Hunyadmegyére vonatkozó legrégibb földrajzából. A dévai m. k. áll. főreálisk. Értesítője. 1899—1900. 3—12. 1. 20. Hunyadmegyei régiséggyűjtők a jelen században, dr. gr. Kuun Géza értekezése. Említve Arch. Ért. 1899. 432. 21. Téglás Gábor stb.: Hunyad vármegye története. Kiadja a vm. köz. I. k. Hunyad vm. földjének története az őskortól a honfoglalásig. írták gr. Kuun Géza dr., Torma Zsófia és Téglás Gábor. Szerk. Téglás G. Budapest. 1902. Athenaeum. N. 8. XX. 256. 1. Számos táblával és szövegképpel.
