Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)

Magyarország műemlékeinek általános irodalma

Solymos-Petrász. G. k. templom a XVII. században. Mo. vm. Bihar vm. 143. Sólyomkővár. L. Pestes-Sólyomkő. Sonkolyos. G. k. templom. Schern. M.-Varad. gr. r. 1900. 204. Spinus. G. k. templom. 1746. Mo. vin. Bihar vm. 153. Stej. G. k. templom (kora ismeretlen). Mo. vm. Bihar vm. 144. Sust. G. k. templom (kora ismeretlen). Mo. vm. Bihar vm. 144. Szabolcs. Régi templomának alapfalai a községen kívül a Holt-Kőrös partján. Bunyitay V. : A váradi p. t. III. 425. Szakadat. G. k. templom, épült 1600 körül. Mo. vm. Bihar vm. 144. 2f\, *A- templom l'est—Arclu-Éffe-] Szakácsi. Sz.-Domokosról czímz. Pálos-zárda (helye ismeretlen). Ádám Iván : Pálosaink épít. eml. Egyházműv. Lap. 1883. 73. 75. G. k. templom. 1725. Mo. vm. Bihar vm. 144. Szalacs. R. k. templom. 1792. Régi temploma helyén 1798-ban épült ev. ref. temploma. Hajdani várának sánczai. A hajdani várhegyen a mai Sz.-György-utczában állott másik régi temploma György Sándor udvarán, melyet Templomhelynek hívnak. Bunyitay V. : A váradi p. t. III. 300—7. Mo. vm. Bihar vm. 145. Szalárd. Ev. ref. templom, egyes részeiben ma is csúcsíves, hajdan Ferenczrendi templom és zárda volt. Sekrestyéje épült 1468. Csákyak kőczímere a XV. századból, kőbe vésve. Másik egykori templom helye a Madarász-kertben. Adorján vár romjai, s az elpusztult Adorján község helye. Arch. Ért. 1897. 373. Mo. vm. Bihar vm. 146. Csánki D. : Mo. fldr. I. 599. Bunyitay V. jel. M. Biz. 1901. 47. — — A váradi p. t. II. 499—456. A templom alaprajza, távi. képe és részletrajzokkal. III. k. 181—3. 307. Szalárd és Sz.-Imre közt az egykori Ferenczrendi kolostor romjai. Rupp : Mo. helyr. t. III. 293—4. Szamos-Ardó. XV. sz. templom. Dragffy-czímer. Bunyitay V. jel. M. Biz. 1901. 47. Szaránd. G. k. templom a XVIII. század közepéről. Mo. vm. Bihar vm. 146. Szarkó. Régi g k. templom. Mo. vm. Bihar vm. 146. Szent-András. Régi templomának nyomai egy malommá alakított épületben. G. k templom (kora ismeretlen). Arch. Ért. 1897. 374. Sz.-Mihály, Sz.-Miklós, Megy er és Kakus elpusztult községek helyei. Mo. vm. Bihar vm. 148. Schem. M.-Varad. gr. r. 1900. 164. Katolnai Cseh-család fekete márvány czímeres emléke. Eml. Arch. Ért. 1897. 375. Szent-Elek. G. k. templom (kora ismeretlen). Mo. vm. Bihar vm. 148. Szent-Imre feletti Monostordomb, az egykori apátság helye. Bunyitay V. : A váradi p. t. II. 378—9. Szent-János. Régi ev. ref. templom (Tornya új.) Mo. vm. Bihar vm. 148—9. Szent-Jánostól délnyugatra, a Sebes-Kőrös jobb partján emelkedő halom az egykori Sz.-János apátság helye. Cséplő P. jel. M. Biz. 1872. 132. Dr. Komáromy András : A Sz,-J.-monostor. Századok. 1893. 875—8. Bunyitay V. : A váradi p. t. II. 380—4. és 418 — 22. A községtől nyugatra a Kutas ér által képezett félszigeten templomalapfalak. Bunyitay V.: A váradi p. t. III. 309—10. Szent-Jobb. Egykori apátságának alapfalai a Törökkút nevű forrásnál. F.-Czinár: Mon. I. 232—234. Rupp: Mo. helyr. t. r. III. 167—171. H. I. : Oester. Revue 1865. II. 190. — - Műeml. oszt. Arch. Ért. 1887. 351. M. S.: A szj. apáts. megszűnése. Századek. 1887. 838. Bunyitay V.: A váradi p. t II. 320—321. Pálos-monostor helye a temetőben, faragott kőmaradványok. Bunyitay V.: A váradi p. t. II. 471. 9. Egyik róm. kath. templom a régi vár egyik főfalának felhasználásával épült 1769-ben. A másik szintén r. k. templom 1745-ben. Ezüst ereklyetartó. Egy szentkép. 1780. Richter Márton sziléziai festőtől. Mátyás korabeli minuskulás feliratú harang. Ó-Rex Gloriae stb. felirattal. Selyemkendő, melyben a Szent-Jobbot Raguzából visszahozták. Aranyozott ezüstfedeles serleg 1667. az ev. ref. templomban. Mária-Magdolna és Mindszent elpusztult községek helyei. Bunyitay V. : A váradi p. t. II. 478—9. A harang képével. Mo. vm. Bihar vm. 150. Egykori templomában állott Rhédey F.-féle sírkő. 1621. Feliratát közli Nagy Iván. Századok. 1874. 355 — 0. Szent-István jobbjának képe, melyet Mária Terézia festetett. Arch. Ért. 1897. 375—6. Ereklyetartó, Sz.-Antal ereklyéivel. Arch. Étr. 1897. 376.