Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)

Előszó

anyagot a legszűkebb formába szorítja össze ; czélja, hogy útmutató legyen a munkában az íróasztalnál és egyúttal olcsó ára által mindenkire hozzáférhető utazási kézikönyv." A könyv áttekintést nyújt a német műemlékek mai állapota felett, a helyi beosztás szerint rendezett leírójegyzék alakjában. Ausztriára térve át, meg kell említenünk, hogy itt sincs még a műemlékekről jegyzék és nagyon lassan halad előre a tartományok szerint való ismertetés is, mert eddig csak a Kunsttopographie von Kärnten jelent meg. A mi pedig Angolországot illeti, itt szintén távol állanak a jegyzék és a leltár elkészítésétől. A helyzet ma még csak az, hogy a napokban megjelent angol műben: „The care of ancient Monuments",

1 Brown királyi bizottság kinevezését sürgeti azzal a feladattal, hogy első sorban is az emlékek leltározásáról gondoskodjék, mely úton egyrészt biztos tájékozást lehetne szerezni Anglia művészeti és történeti emlékeiről, másrészt arról, hogy a védelem szempontjából mily intézkedések lennének teendők. A leltározásra nézve különben bő anyagot nyújt a magántársulatok munkássága és kiadványai által közzétett anyag. A leltár czélja, hogy tartalmazza „teljes jegyzékét valamely kerület művészeti vagy történelmi érdekű tárgyainak és nem csupán választékot, mely későbbi törvényhozás szempontjából készült". Elismerik mindenütt - - írja Brown —, hogy a leltározás az első szükséges lépés bármily tervezetben is, z emlékek gondozására és védelmére nézve. Ismerni kell az országot, a kerületet, a várost, hogy mivel bír, mielőtt intézkedések tétethetnek kincsei megótalmazása iránt. Beismeri, hogy - • kivéve a történeti kéziratokat - Angliában kevés történt a műemléki védelem enie lét-előfeltételei tekintetében, mert mint más helyütt ismertettük, a régi emlékek védelméről szóló angol törvény 1882-ből és az ezt kiegészítő 1900-ból (63 és 64 Vict. ch. 34) csak 68 emlékre vonatkozott és ezek is majdnem mind praehistoricusak.

2 Ámde a közmunkák bizottságának (Commissioners of Work) őrizete alá egész nagy Britanniában az emlékek közül tényleg csak 41 van elhelyezve ! Bevallja Brown, hogy „ezek a törvények Britanniában majdnem holt betűvé váltak, mivel a régi emlékek felügyelőjének, Pitt Rivers tábornoknak halála óta 1900-ban, helyére utód nem neveztetett ki". Irlandban azonban, hol 1892-ben hozatott törvény a régi emlékek iránt (55 és 56 Vict. eh. 46) 189 emlék jutott 1904. év végéig a közmunkák bizottságának (Commissioners of Public Works) felügyelete alá. A leltározás tekintetében Anglia — Brown kijelentése szerint — majdnem elszigetelt helyzetben van, mert alig van Európában ország, mely meg nem indította és részben nem vitte volna már keresztül a jegyzékek készítését. Hollandiában 1903-ban neveztetett ki egy állami bizottság (Rykscommissie) Cuypers építész elnöklete azzal a feladattal, hogy rövid leltárt készítsen az ország ingatlan és ingó művészi és történeti emlékeiről.

3 Világos tehát, hogy első sorban jegyzékre van szükség, mert ha tudjuk, hogy mink van, ez feltámasztja a kegyeletet s a ragaszkodást a mult emlékei iránt. Már pedig az, „mit beoltani akarunk, mondja egy lelkes franczia a nemzeti néprajz és népművészetre vonatkozólag, tisztelete annak, a mi volt, egyszersmind és különösen tisztelete annak, a mi még megvan ... A művész szükségét érzi annak, hogy nemzeti hagyományaink legmélyebb forrásaiban erősítse inspiratióját és a gondolkozó úgy véli, hogy a szükséges megújhodás elemeit ott fogjuk meglelni ... Mi kívánjuk, hogy az, a mi volt és van, megbecsültessék, mert a valóban hatalmas társaságok azok, 1 G. Baldwin Brown, M. A. Watson Gordon Professor of fine Art in the University of Edinburgh. Cambridge at the University Press, 1908. 11 1. 35. 00. 151. 150. 1. a A műemlékek védelme a hazai és a külföldi törvényhozásban. 370—380. 1. 3 Brown i. m. 176. 1. H"