Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

MŰHELY - Szabó Tekla: Az őraljaboldogfalvi falfestmények feltárása és korabeli másolataik

XXII. (1983) 347-350. A nyugati karzat alatti jelenek: 15. század eleje; Bratu, Anca: Biserica reformata Sf. Fecioarä din com. Santämärie Orlea (jud. Hunedoar). Pagini de veche artä romanescä. 5. 1985. 199-232. Az első kifestés: a felszentelési keresztek. A hajó falfestményei: 1311. A szentély apostolábrázolásai és a nyugati karzat alatti donátor ábrázolások: 15. század eleje. A karzat alatti többi jelenet: 14. század vége. 19 Rómer Flóris: Régi falképek Magyarországon. Budapest, 1874. 129-131. Rómernek feltűnik a Szent Kereszt-legenda jelenet sötét, „fekete" háttere, amit bizánci stílusjegynek vél, valamint a császárnő kíséretének nyugati stílusú fegyverzete. 20 MTA Kéziratár, 1969. V. május 1. (53): „Bemutatja előadó Stornonak Gyulafehérvárról beküldött Vajdahunyadon és vidékén elkészült 2 naplót és a falfestmények díszes másolatait, a bizottság ezek fölötti örömét és elégedését kijelentvén Storno urat értesítteti, hogyha talán Erdélyben való tartózkodása hoszszabb időre kinyujtatnék és az előlegezett költséggel ki nem jönne, hogy eredményes kutatásait folytathassa, 100-200 forintig költségét megtoldani ajánlkozik." 21 Storno Ferenc: Storno Ferenc jelentése erdélyi archaeológiai útjáról. Archaeológiai Értesítő II. (1870), I. március 15. 2-3. 22 Ugyancsak itt találhatóak Storno Ferenc kiadatlan életrajzi jegyzetei. Ezek bár több oldalon keresztül mesélnek az erdélyi útról, nem említik az őraljaboldogfalvi epizódot. A Soproni Múzeumban található dokumentumok feldolgozásához adott segítségéért köszönettel tartozom Askercz Éva muzeológusnak. 23 Rajta nehezen olvasható felirat: „...Portai..."és „Boldogfalva". 24 Ezen több felirat található: a felhőt jelző koncentrikus körökön a „weiss", „grün" szakvak olvashatók, a kép háttere fekete „Grund schwarz". A jelenet alján: „Sehr schöne maierei von der Nordseite". A lap szélén, a művész fiának megjegyzései láthatók: „a falfestménynek ugylátszik még nincsenek ismertetve! St. M. 951. I V/5". Ennek alapján készítette Rómer a jelenet első leírását. 25 A művész megjegyzései: a ruharészlet alatt „Kleid detto rothbraun" /„Zeichnung weiss perle detto", egymás alatt két hármasgyöngyöket ábrázoló motívumot találunk, ezek mellett „weiss"/ „blau", középen „1 noch schwarz". A drapériára vonatkozóan: „Draperie oben den Sockel", „1. roth"/ „2. grau" / „3. weiss". A méreteket is feltünteti. 26 A lap alján a művész megjegyzései: „1. weiss"/ „2. gelb"/ „3. rot"/ „4. shwarz". Mellette „Schon übermalt iml6.th Jahrhundert" és „Őr Boldogfalva". 27 Ez a templom toronysisakjának még a restaurálás előtti állapotát mutatja. A rajz alján felirat „Őr Boldogfalva 29/4. 869". A lapon Storno Miksa kiegészítései is olvashatók: „Őraljaboldogfalva. Hunyadmegye.'V „lásd: Gerevich: Magyarország románkori emlékei, 41. 42. 31. 44. 91. és /101. old. és LIII. és LXXXVIII. tábla". 28 A művész megjegyzései az ablakbélletben található kifestés színére utalnak: „Grund gelb'7 „l.braun'7 „2. schwarz"/ „innerer Contour weiss". 29 Forster Gyula: Magyarország Műemlékei. I. Budapest, 1905. 270-271. A Gerecze-féle jegyzék, a Műemlékek Országos Bizottsága rajztárának 1905-ös leltára említi Őralja-Boldogfalva címszó alatt az Archaeológiai Bizottság tulajdonát képező rajzokat. Ezek leírása a következő: „1. Ev. ref templom alaprajza, hosszmetszete, keresztmetszete kelet és nyugot felé. Méret 11"'=1. (A. lap) A templom távlati képe. Nyugati kapu szemben és alaprajza. Méret körülbelül 2" 5"'=r. Részletek. (B. lap. ) Storno F. 1869. Közös lapra ragaszt va.Tollrajz. Nagys. 38X54 és 70X99. Arch. Biz." 30 Archaeológiai levelek. Archaeológiai Értesítő II. (1870) III. október 15. 325-326. „vájjon a tudomány érdekében érdemes-e e hajdankori festmény-maradványokat fentartani s az idő viszontagságai ellen megóvni? Mert ha igen, akkor rögtöni segítségre van szükségünk, míg a becsurgó eső le nem mossa azokat...Ha már e régi falak sz. képeikkel maradandó becsüek s a késő ivadék számára híven megőrzendők: tekintsük azokat mint országos, mint nemzeti közkincst, s fentartásukra is a nemzet-, a hazától kérjünk segélyt." 31 Kivonat a M.T.A. Archaeológiai Bizottsága 1870. okt. 4-kén a m.n. múzeumban tartot VII. rendes ülésnek jegyzőkönyvéből. Archaeológiai Értesítő. II. (1870) III. október 15. 318-319. Lásd még MTA Kéziratár, 1870. okt. 18. (79): „... előadó, ki maga első ezen ősrégi festményeket fölfedezé, kéri a bizottságot a lehetőleg sietős pártolásra, miért is határoztatott, hogy a m. tud. Akadémia a nevezett templom tatarozása ügyében a Nm. Minisztériumnál teendő lépésre felszólítassék". 32 MTA Kézirattár 1872. január 9. Szalay Ágoston elnök (7): „Fábri József őrboldogasszonyfalvi reform, lelkész szerencsétlensége említetvén, előadó a jelenlevő tagokat segedelemre szóltja fel: ezen felszólítás