Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)
MŰHELY - Nováki Gyula: Kuruc kori várak, sáncok Dunaföldvár – Solt – Dunakömlőd térségében
szerint a sáncokra rá lehetett lovagolni, „két kopja", vagy „embermagasságú"-ak voltak, előttük padka, a külső árokban pedig cölöpsor húzódott. 158 A császáriakkal kapcsolatban boronafákból készített bástyát említenek a Vág mellett a szeredi (Sered) hídnál. 159 Boronaház („Blockhaus") állt a Sopronbánfalva feletti (ma is ép) kis redutban és ilyen ágyúállással várták a soproniak a kurucok ostromát. 160 A földsáncok jobban felfogták az ágyúgolyókat, mint a kőfalak, ezért már a 16-17. században gyakran földdel támasztották meg azokat. 161 Rákóczi is ezt említi a szegedi várral kapcsolatban. 162 JEGYZETEK 1 Csorba Csaba: Várak a Rákóczi-szabadságharcban. Studia Agriensia 11. (1991) 69-76. 2 Történeti-etimológiai szótár, III. Budapest 1976. 483. 3 Bánkuti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban (1703-1711). In: Tanulmányok Tolna megye történetéből II. Szekszárd, 1969. 160,127.jegyzet 4 Thaly Kálmán: Bottyán vára. Magyarország és a Nagyvilág 1868. 4. július 5. 319, 321. 5 Hornyik János: Kecskemét város története, oklevéltárral. IV. Kecskemét, 1866.... 6 Hőke Lajos: Duna-Földvár s vidékének története, különös tekintettel Tolnamegyére.Tolnamegyei Közlöny 4. (1876) 3-5. 7 Feldzüge des Prinzes Eugen von Savoyen. I. Serie Wien, VI. (1879), VII. (1881) 8 Cziráky Gyula: A Duna-Földvári vár ostroma és bevétele 1705-ben. Duna-Földvár, 1893. 9 Cziráky Gyula: Tolnavármegyei Dunaföldvár múltja és jelene. Budapest, 1910. 10 Szelle Zsigmond: Duna-Földvár régi emlékei. Archaeológiai Közlemények 17. U.f. 14. (1895) 5-34. 11 Wosinsky Mór: Tolnavármegye története I. Budapest, 1896. 186, 254. 12 Schilling Rogér: Dunakömlőd és Németkér telepítése, népiség- és nyelvtörténete. Budapest, 1933. 13 Markó Árpád: Bottyán János tábornok harcai Dunaföldvár és a kömlődi „Bottyánvár'körül 1705 júniusában. Magyar Katonai Szemle, 1933. 203-217. 14 Markó Árpád: II. Rákóczi Ferenc a hadvezér. Budapest, 1934. 15 Kiss István: Simontornya krónikája. Simontornya, 1938. 16 Várkonyi Ágnes: A Dunántúl felszabadítása 1705-ben. Századok 86. (1952) 397-436. 17 Esze Tamás: Rákóczi dunántúli hadjáratának terve 1705-ben. Hadtörténelmi Közlemények 1. (1954) 176-212. 18 Esze Tamás: Kuruc vitézek folyamodványai 1703-1710. Budapest, 1955. 19 Gottreich László: A tüzérség fejlődése a XVII. század végéig és a kuruc hadsereg tüzérsége. Hadtörténelmi Közlemények 7. (1960) 43-70. 20 Nagy Béla: Újabb adatok Solt történetéhez. H.n.é.n.[1967] 21 Nagy Béla: Solt nagyközség monográfiája. Solt, 1990. 22 Bánkuti i. m. 1969. 23 Bánkuti Imre: A kurucok első dunántúli hadjárata (1704 január-április) Budapest, 1975. 24 Kozák Éva: Régészeti és műemléki kutatások a dunaföldvári öregtoronynál. A Szekszárdi Béri Balogh Múzeum Évkönyve 1. (1970) 181-208.; Kozák Éva: A dunaföldvári (Tolna megye) öregtorony régészeti feltárása. Műemlékvédelem 17. (1973) 193-198.;Aíezó'5méKozű/c£víi: Adatokadunaföldvári bencés apátságról. In: Entz Géza nyolcvanadik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Valter Ilona. Művészettörténet - Műemlékvédelem II. Budapest, 1993. 137-148. 25 Bendefy László: Dunaföldvár régi földvára. Műemlékvédelem 18. (1974) 65-71.; Bendefy László: Adatok Lussonium hovatartozásának kérdéséhez. Geodézia és Kartográfia 27. (1975) 460-464. 26 Hrenkó Pál: Téves közlések a kömlődi Bottyánvárról. Geodézia és Kartográfia 27. (1975) 137-139. 27 Hrenkó Pál: Bottyán-sáncok a Duna mentében. Geodézia és Kartográfia 28. (1976) 139-144. 28 Szeleczky József: Megjegyzés Bendefy László cikkéhez. Műemlékvédelem 19. (1975) 236.
