Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

MŰHELY - Nováki Gyula: Kuruc kori várak, sáncok Dunaföldvár – Solt – Dunakömlőd térségében

11. Dunakömlőd - Bottyánvár. Felmérés: Nováki Gyula, 2001-2002. 1974-1975-ben Bendefy László térképek alapján állította, hogy Lussonium és a Bottyánvár teljesen eltűnt. A helyszínt is felkereste, de úgy látta, hogy a földvárat „csak jószemű régész találja meg".

137 Megállapításait Hrenkó Pál térképek alapján cáfolta meg, de ő a várban valószínűleg nem járt.

138 Még Balanyi Béláról tudjuk, hogy az ordasi Besenczi Sándorral együtt felkereste a Bottyánvárat,

139 de helyszíni megfigyeléseit sehol nem említi. A dombtető pereme alatt a nyugati oldalon több méter széles terasz húzódik végig, sok helyen újkori bolygatással. (11. ábra) Északi vége ma szántóföldben szélesedik ki. Hasonló terasz van a meredek keleti oldala felett is, de ennek nagy része dél felé már leszakadt az egykori Dunameder szélére. Ennek eredetével kapcsolatban még nem történt kutatás, de egyet érthetünk Wosinsky véleményével, aki szerint a bronzkor emléke, amely korból sok lelet került elő a dombon. Tolna megye több bronzkori erődített telepét övezi hasonló terasz a dombtető pereme alatt.

140 A Bottyánvár (vagy Sánchegy) nevű dombtetőn római kori tábor (Lussonium) maradványai találhatók a felszín alatt. Ugyanott, szinte pontosan azon a területen készült 1705-ben a kuruc kori sáncvár, amelyet már akkor „Bottyánvár" néven ismertek. A római tábor ásatása Visy Zsolt vezetésével 1969-ben kezdődött, majd 1972-ben és 1987-ben folytatódott.

141 Azóta majdnem minden évben egy-két hónapos munkával végzik a feltárást a rendkívül keskeny és hosszú dombhát északi és déli végében. Mindkét helyen a