Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

MŰHELY - Nováki Gyula: Kuruc kori várak, sáncok Dunaföldvár – Solt – Dunakömlőd térségében

A régi térképek közül Quits 1778. évi térképét említem, melyen az Imsóst ugyancsak erdő borítja. A Bottyánvárral szemben, a Duna akkori bal partján „Captura Husonum" (Vizafogó) felirat olvasható, de az ottani sáncot nem jelzi.

117 Csak egy 1822. évi térképen találjuk a sánc ábrázolását. (9. ábra) Az akkor még a régi mederben folyó Duna bal partjához közel két, hosszan elnyúló, egymással párhuzamos, keskeny dombvonulatot ábrázol, tovább keletre az erdészházat, a mai térképeknek megfelelő helyen. A Duna egykori bal partján (ahol a sánc valóban ma is található) a „Sáncz Part" felirat egyértelműen a kuruc kori sáncra vonatkozik. A Dunaparthoz közel eső hosszú, egyenes domborulat az imsósi sánccal azonos, bár ábrázolása nem részletező, csak sematikus. Az említetteken kívül más domborzatot sehol sem jelez ez a térkép. A két dombvonulat közötti felirat: „Kardinális Konyha", eredetére nincs adat.

118 A legújabb l:10000-es léptékű topográfiai térkép részletesen ábrázolja az Imsós-félsziget domborzatát. (8. ábra) Az egész területet sűrűn behálózzák az egykori vízfolyások medrei, amelyeken, amikor még a nagy kanyarban folyt a Duna, magas vízállás esetén átfolyt a víz. Valamennyi vízfolyás dél-délnyugati irányú, egymással párhuzamosak. A félsziget délkeleti kétharmad része teljesen lapos, északnyugati egyharmadán azonban az egykori vízfolyások között négy, több méter magas, de keskeny dombvonulat vonul dél-délnyugati irányba. Ezek közül a félsziget nyugati szélén, az egykori part mellett húzódó keskeny dombvonulatot használták fel a kurucok sánc kialakítására. Nehéz elválasztani az eredeti, természetes dombvonulatot a mesterséges sánctól, de 225 méter hosszan megfigyelhető a mesterséges sánc kialakítása. (10. ábra) A sánc déli vége egy erdőnyiladék előtt befejeződik. Északi vége azonban nem állapítható meg pontosan, ezt egyedül a külső, mesterséges árok határozott vége jelzi a nyugati oldalon, mert a természetes, keskeny dombvonulat tovább folytatódik észak és észak-északkelet felé. A sánc északi felében három, déli végéhez közel pedig egy gyenge kiemelkedést találunk, de ezek rendeltetése bizonytalan (ágyúállások?). A klasszikus értelemben vett „redut" típusú erődítménynek, amilyent Thaly említ,"

9 nincs nyoma. A sánctól keletre kb. 220 méterre, vele párhuzamosan újabb, keskeny dombvonulat húzódik (északi végében nagyobb homokbánya nyomai vannak), de ezen nincs nyoma mesterséges átalakításnak, bár nem kizárt, hogy ez is védelmi vonalként szerepelt. Még tovább keletre 120-150 méterre egy harmadik, természetes dombvonulatot találunk, de 10. Dunakömlőd - imsósi sánc. Felmérés: Nováki Gyula, 2000.