Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

MŰHELY - Nováki Gyula: Kuruc kori várak, sáncok Dunaföldvár – Solt – Dunakömlőd térségében

8. Dunkömlőd és Imsós helyszínrajza az 1: 10000-es térkép alapján. 1. Bottyánvár. 2. Imsósi sánc. 3. mesterséges halmok. 4. az egykori erdészház helye. Rajz: Nováki Gyula, 2003. el. Csak 1840 körül vágták át a kanyart, azóta választja el Ordas községet és a jobb partra került Imsós - félszigetet a Duna új medre. (8. ábra) Rákóczi a tervezett dunántúli hadjárat átkelőhelyéül Solt mellett az Imsóst is kijelölte. Április végén érkezett az „ordasi tábor"-ba, onnan május végén ment át Soltra, ahol addigra elkészült a sánc. Az ordasi táborban való tartózkodása alatt Imsós és Kömlőd között hídépítésbe kezdtek.

97 Ehhez a munkához Kecskemétről 120, Nagykőrösről 60, Ceglédről 30 embert rendeltek ki ásóval, kapával, de egy adat szerint Kecskemétről 600 embert rendeltek ki.

98 Ezekből az adatokból arra következtethetünk, hogy nem csak a hídhoz, hanem az imsósi sánchoz is kellett a sok munkáskéz. Május l-jén „ex Castris ad Duna-Ordas positis" adtak ki levelet.

99