Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

MŰHELY - Nováki Gyula: Kuruc kori várak, sáncok Dunaföldvár – Solt – Dunakömlőd térségében

a Bottyánsáncot. Kuruc korinak mondja, de erre forrást nem említ, csak megjegyzi, hogy az 1809-es francia háború idején a földvárban ágyúkat helyeztek el, esetleges francia támadás esetére.

39 Cziráky Gyula 1704. december közepére teszi a Bottyánsánc (lunette) építését, azonban csak Hőke 1876-os írására hivatkozik.

40 Bánkuti Imre is csak röviden említi, hogy Földvár 1705. évi ostromára való előkészületként épült a Bottyánsánc, forrásként ő viszont csak Czirákyt idézi.

41 A kevés adatból tehát megtudjuk, hogy a „Bottyánsánc" név feltehetőleg a kuruc kor óta folyamatosan fennmaradt, és a név alapján elfogadhatjuk, hogy valóban Bottyán építtette. Az építés közelebbi idejét csak Cziráky jelölte meg, 1704. december közepét, de pontos forrás feltüntetése nélkül. Az építés körülményeit egyáltalán nem ismerjük. Csak feltételezhetjük, hogy ezt a fejlett sáncrendszert valamelyik, a kuruc seregeknél szolgáló francia hadmérnök tervei alapján készítették. Aligha tervezhette Bottyán, mert tudjuk, a kömlődi Bottyánvár kivitelezése Bottyán elgondolásai alapján történt, az pedig egészen más, ennél jóval egyszerűbb formát mutat. Hrenkó Pál ugyancsak Cziráky alapján említi a Bottyánsáncot, mint amelyet 1704 végén emeltek. Hrenkó is feltételezi, hogy Földvár első (1705. évi) ostroma alkalmával építhették, amikor Bottyán északról zárta le Földvár környékét. Mivel azonban az ostrom sikertelen volt, és a hidat délebbre építették meg, a sáncerőd feleslegessé vált, ezért maradt fenn róla annyira kevés adat. Hrenkó a Karpe-féle, 1775-ös térképről a sáncvár kinagyított képét is közölte.'

12 Az építés idejével kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy a császáriak 1704 szeptember közepén elfoglalták Földvárt és kis létszámú őrséget hagytak benne. A kurucok viszont csak 1705 június elején zárták körbe Földvárt. Kérdés, hogy valóban már 1704 decemberében megépült-e ez az impozáns méretű sáncvár, ennyire közel a császáriak kezén lévő Földvárhoz? A Bottyánsáncot valószínűleg Hőke és Cziráky is felkereste, de nem foglalkoztak annak leírásával, felmérésével. Szeleczky József kb. az 1970-es években járt a helyszínen és röviden le is írta a várat.

43 Az I. katonai felmérésen a vár helyén csak kis dombokat ábrázolnak. A térképlap jobb szélén, a margón, külön kis rajzként, ezekkel egy vonalban a vár sematikus ábrázolását találjuk, a négyzet alakú terület négy sarkán egy-egy kiugró bástyával. Felirat nincs mellette, de a Dunapartra levezető, középső meredek vízmosás és az északra hozzá csatlakozó bronzkori földvár ábrázolása egyértelműen a Bottyánsáncra utal.

44 A Bottyánsánc korábban Baracs határába esett, de 1961 -ben átkerült Dunaföldvárhoz. Az említett 18. századi térképek szerint közvetlenül mellette vezetett a Földvárból kiinduló út észak felé, Buda irányába, a mai úttól keletre kb. 500 méterre. AII. katonai felmérés nagyjából már a mai nyomvonalon ábrázolja ezt az utat.

45 A Bottyánsánc nevű földerőd a Duna jobb partja fölé magasodó, függőleges oldalú domb szélén van, Dunaföldvár északi végétől északra kb. 2,5 km-re. (3. ábra) Keleti oldalán erődítésnek nincs nyoma, ezen az oldalon teljesen a Duna feletti, függőleges, 20-25 m mély szakadékra támaszkodott. Nyugat felől kellett csak védeni. Erről az oldalról átlag 2 m belső magasságú sánc, előtte átlag 6 m mély árok védte. Alaprajzilag az északi és déli