Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)
MŰHELY - Szabó Tekla: Az őraljaboldogfalvi falfestmények feltárása és korabeli másolataik
a jegyzék megemlíti a rajta szereplő feliratot. A nyugati fal Szent Erzsébet életét ábrázoló freskóit tévesen határozták meg. Ahol a szent a hordóból kiemelkedő leprásokat ápolja, ott a Gerecze-jegyzék Krisztust véli látni, amint kivezeti a purgatóriumból a lelkeket. „65. Ugyanannak falképei. A déli és keleti oldalon levő képek. (Keleti bölcsek. Mária halála. Kereszt feltalálása. A pokol, menyország stb., lásd a pauzákon.) Színvázlata. (Sztehlo O.) 1873. 96. Vízfestmény. Nagys. 28x15." A másolat a KÖH Tervtárában 574-es számon szerepel. Annak ellenére, hogy egy aránylag jól megőrződött falrész festményeit rögzíti, a dokumentumértéke nagy, főképpen a ma már szinte teljes egészében felismerhetetlen Hetiomaszia trónusa, a legfelső falsáv és a valamivel jobban látható Mária halála jelenetek miatt. A Gerecze-jegyzék tévesen a Hetiomaszia jelenetét mint a Kereszt feltalálását határozza meg. Erre az ítélet trónusán álló kereszt szolgáltatott okot. A jegyzék másik érdekessége az, hogy a Mária halála jelenetet a Gerecze-jegyzék 13-15-as szám alatt mint „Mária halála, melynél Krisztus (?) női alakban tartja ölében Mária lelkét" határozza meg. (8. ábra) „66. Ugyanaz. A templom északi oldalán levő falképek elhelyezése. Lásd a pauzák 25-39. számú képeit. (Sztehlo O.) 1873. 96. Irónvázlat. Nagys. 28x16." 41 A KÖH tervtárában 575-ös szám alatt található. Ez a rajz azért különösen fontos, mert ez az északi fal egyetlen dokumentuma a szinte teljes mértékben megsemmisült kezdő jelenetről, Joachim angyali üdvözletéről. (5. ábra) Még egy jegyzéken kívüli rajzot is őriz a KÖH Tervtára (ltsz. 573. 7. ábra), ez a diadalívjeleneteit ábrázolja. A Sztehlo-másolatok dokumentumértéke felbecsülhetetlen. Ezek segítségével teljes egészében rekonstruálhatók a templom falfestményei. Kivételt képeznek a templom északi és déli oldalának felső falsávjain lévő freskók, másukat a pauszok nem tartalmazzák. Ezek valószínűleg az 1870-es vihar következtében részben leáztak a falakról, részben azonban még mészréteg fedte őket. Óriási a felfedezés öröme, amikor az örökre elveszettnek hitt vonások újra felélednek a régi lapokon. A mára már csak foltokban körvonalazódó jelenetekben tisztán láthatóak a szereplők mozdulatai, ruháik redői, díszei, és nem utolsó sorban az arcvonások. Egyszóval minden, ami a stílus és az ikonográfia meghatározásához szükséges. Gróh István akvarell-másolatai A századfordulótól az első világháborúig terjedő időszakban elkészült a már teljes mértékben feltárt és lemásolt falképek értékelése. 1901-ben felvetődött a templom felújításának szükségessége. Gróh István 1905-ben újabb akvarell-másolatokat készített. Gróh István 1905. december 15-én „ Aközépkori falfestészetemlékei Magyarországon" címmel jelentést adott a Magyar Nemzeti Múzeum évi állapotáról. 42 Ebben Őraljaboldogfalváról is írt. Előadásának fő jelentősége az, hogy ő veszi észre elsőként: a templom falfestményeit három mester festette. Iskolázottságukat is helyesen állapítja meg, de a falképek datálása téves. Az általa legkésőbbieknek tartott rész mára már pontosan
