Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

MŰHELY - Szabó Tekla: Az őraljaboldogfalvi falfestmények feltárása és korabeli másolataik

1. Őraljaboldogfalva, református templom. A Szent Kereszt-legenda ábrázolás részlete. Freskómásolat: Storno Ferenc, 1869. Győr-Sopron megyei Múzeum, Storno-gyűjtemény kiderül, hogy Őraljaboldogfalva a legnagyobb összeget fizető plébánia volt a vármegyében, ami mezővárosi rangra utal. Csak utána következett a két mai nagyváros: Déva (Déva) és Vajdahunyad (Hunedoara).

9 A 1420-as évi és az azt követő török támadások meghatározták a település sorsát. Miután Csáki Miklós fejedelem hadserege Hátszeg váránál vereséget szenvedett, a vár alatti települést felégették, a királyi udvar és a ferences kolostor pedig elköltözött.

10 Hunyadi János Őraljaboldogfalva megerősítése érdekében a királyi mezővárost a Kendeffyeknek, Malomvíz (Riu de Mori) kenézeinek ajándékozta az 1477-es törökök elleni csatában mutatott vitézségükért.

11 Míg a család Malomvizet a kenézi jog szerint birtokolta, addig Őraljaboldogfalvában a családtagok nemesként szerepelnek. 1492ben II. Ulászló megerősíti a Kendeffyek birtokait.

12 Ez a román eredetű család volt a földesúr a községben a második világháború végéig. A település gazdasági és politikai jelentősége mára megszűnt, a környék kohászati iparágának jelentősége csök2. Őraljaboldogfalva, református templom. Két női szent. Freskómásolat: Gróh István, 1905-1907. KÖH Tervtár, ltsz. FM 466.