Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)
KIÁLLÍTÁS - Simon Anna: Esztergom új kőtári kiállítása
az esztergomi eredetű anyagtól kissé elkülönítve szerepel. Az ötlet kedvéért azonban a nagyméretű lábazat és a trumeau-ként azonosított töredék (11, 10. sz.) egyazon kapu részeiként jelennek meg, jóllehet összetartozásuk bizonytalanságára a felirat utal. Még inkább vitatható eljárás, hogy egyes rekonstrukciókban olyan fragmentumokat használtak fel, amelyek eredetileg láthatóan nem ugyanahhoz az egységhez, csak azonos szerkezet-fajtához tartoztak. Az illusztrációs szándékot néhol jelzi a felirat (pl.: 20, 36. sz.), másutt (3., valószínűen 40. sz.) magyarázatot a majdani katalógusból remélhetünk. Tolnai tájékoztatása szerint e katalógus már készül. A kiállítást előkészítő munkatársak egy részével, megbízott régészekkel - immár lassabb ütemben - folytatódik a raktári anyag feldolgozása. A múzeum szeretné befejezni a régi kiállításnak helyet adó palotarész restaurálását. A hosszú távú elképzelések szerint - ideális esetben - a székesegyház, a palota és a Várhegy egyes épületeinek maradványai külön, építéstörténeti összefüggéseik jelzésével kerülnének bemutatásra. Ennek a leendő átfogó kiállításnak a konkrét tervei, feltételei még nem körvonalazódtak. A kiállítások bővítésével kapcsolatban úgy tűnik van biztos pont: a dunai szárny emeleti nagyterme a jövőben is rendezvények színhelye marad, nem kívánják állandó kiállítás céljaira igénybe venni. Végül elmondható, hogy a Vármúzeum középkori kőtára körül mára kialakult helyzetnek vannak kétségtelen pozitívumai. Elsősorban végre biztosítottnak látszik a faragványok - nagyobb részének - anyagában való megőrzése és a múzeumok működési szabályainak megfelelő számontartása. Megkezdődött az anyag tudományos feldolgozása. Kilátásban van az eddigi eredmények publikálása. Néhány dologra azonban újra felhívnám a figyelmet, ki-ki minősítse tapasztalata és tájékozottsága szerint: a Vármúzeum igazgatója 197l-es beiktatása óta nem gondoskodott róla, hogy intézménye alapvető feladatát ellássa, majd 2000-ben a MNM vezetősége visszautasított egy - minisztériumi támogatás ígéretét is bíró - páratlan horderejű szakmai felajánlást e mulasztások korrigálására. Ez azzal járt, hogy a feldolgozásból kimaradtak olyan kutatók, akik időközben elveszett információkkal rendelkezhetnek, vagy nagy energia- és időbefektetéssel elvégeztek már elengedhetetlen munkákat. 2003. februárjában a kiállításhoz kapcsolódóan a rendezők és néhány meghívott kutató előadást tartott. Ez alkalommal a múzeum munkatársa, Tolnai Gergely biztosított minket, hogy ezentúl a raktári anyag szabadon hozzáférhető minden érdeklődő kutató számára. Ha ez valóban így is lesz, akkor sem kárpótol azért az eltékozolt nyereségért, amivel a fent leírt munkacsoportok működése járt volna, nem csak az esztergomi kőtárra, de a művészettörténész szakmára nézve is. (Adataim a vonatkozó publikációkon kívül nagyban támaszkodnak a 2000. januári szakmai megbeszélésen elhangzottakra és Szentesi Edit ezt előkészítő anyaggyűjtésére. Segítségemre volt még Havasi Krisztina művészettörténész, Kovács Klára az KÖH Fotótárának és Tolnai Gergely az esztergomi Vármúzeumnak munkatársa. Köszönöm Takács Imrének, hogy betekintésre felajánlotta a 2000. januári kezdeményezés nyomán keletkezett dokumentumokat, valamint Szentesi Editnek és Tóth Sándornak észrevételeiket. A kézirat lezárásának időpontja 2004. október.)