Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Mád, rabbiház és iskola (Bartos György - Simon Anna)

MÁD, RABBIHÁZ ÉS ISKOLA A zsinagóga folyamatban lévő helyreállításához kapcsolódva a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megbízásából szondázó kutatást végeztünk a rabbiház épületében. Az eredetileg osztatlan zsidó hitközségi telken több épület állt: a zsinagóga, a rituális fürdő, a rabbiház, az iskola és a sakterház. Az 1952-es államosítás óta történt telekmegosztások miatt ma a rabbiház és a zsinagóga is nyeles telekként közelíthető meg a Rákóczi utcáról. 1961-1962-ben a rabbiház és az iskola évek óta romos, pusztuló épületét felújították, benne hét lakást kialakítva. A Galíciából a Hegyaljára érkező zsidók mádi jelenlétéről az első adatunk a kassaiak panasza 1609-ből, mely szerint Mádon a zsidók felvásárolják a bort és a szőlővenyigét, de nincs mit tenni ellenük, mert egy Alaghy nevű mádi birtokos védelmét élvezik". Az itt említett birtokos, Alaghy Ferenc vagy Menyhért - későbbi főispán és országbíró lehetett, akik ugyan Mádot már 1590-ben Alaghy Judit hozományaként átadták Rákóczi Zsigmondnak, de befolyásuk megmaradt. A gyorsan mezővárossá fejlődött település 1691-ben (ténylegesen 1699) Rákóczi Julianna kezével Aspremont Ferdinánd birtokába került. Unokájuk, Aspremont János Gobert, szőlőbirtokainak köszönhetően a megye legnagyobb jövedelmű rendelkező birtokosa lett, Mád pedig a megyegyűlések helyszíne. Az 1690-es évektől a galíciai kozák pogromok elől tömegesen menekülő zsidók elsősorban a nagybirtokokon telepedtek meg, bérbe vették a földesúri haszonvételeket, (kocsmát, pálinkafőzőt), s a birtokosoknak „védelmi díjat", a kincstárnak „türelmi taxát" fizettek ezért. A 18. század végére az észak felé irányuló borkereskedelem már a hegyaljai zsidók kezében összpontosult. Mádon a földesűri támogatást jól illusztrálja, hogy a megszerveződő hitközség a földesúri kúria déli szomszédságában kihasított telken építhette fel épületeit. A mai zsinagóga ugyan csak 1795-ben épült, de már 1771ben imaházat és a „saját házában lakó", Mose Wolf Litmann rabbit említik itt. Ezt megelőzően 1735-38-ban említenek zsidó tanítót Mádon, Simon Markovicsot, aki egyben sakter és kocsmáros is. A mádi jesivára (a rabbi által fenntartott felsőfokú iskola) vonatkozó első feljegyzés Amram Blum rabbi idejéből Mád, rabbiház és iskola. Az épület alsó és felső szintjének kutatási alaprajza a falkutatás eredményeivel. Rajz: Bartos György - Simon Anna - Arnóti Zsuzsa. 2002.