Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Martonyi, Háromhegyi pálos templom- és kolostorrom (Juan Cabello - László Csaba - Simon Zoltán)

Martonyi, Háromhegyi pálos templom-és kolostorrom. A templom kutatási alaprajza. Rajz: Simon Zoltán - Arnóti Zsuzsa, 2002. Kutatóárkainkkal tisztáztuk a belső és külső szintviszonyokat, valamint a kerengő déli, templomhoz csatlakozó folyosójának kitisztításával módunk nyílt a templom alaprajzi elrendezésének aránylag pontos rögzítésére. A 2002. évi kutatás célja a templombelsőben lévő vastag, nagyrészt köves omlásréteg eltávolítása volt. Minderre a templomhajó lefedését is magába foglaló állagmegóvási munkákat megelőzően kellett sort kerítenünk, hiszen joggal remélhettük, hogy az omlásban rejtőző faragványok - kiegészülve a korábbi feltárások során előkerültekkel - további, a helyreállítást is befolyásoló adatokat szolgáltathatnak a boltozatok, a párkányok, a támpillérek, és nem utolsósorban az ablak- és ajtónyílások kereteinek pontos formai meghatározásához. Mindemellett céljaink között szerepelt a templom járószintjének nagyobb felületen való feltárása, valamint a sekrestye omlásrétegének kiemelése is. A templom hajójában négy, míg a szentélyben két szelvényt tűztünk ki, a sekrestyét egyetlen szelvénnyel tártuk fel. A szelvények feltárásának sorrendjét oly módon határoztuk meg, hogy a templom kelet-nyugati, illetve észak-keleti tengelyében három olyan metszetfal jöhessen létre, amelyek lehetővé tették a terület rétegviszonyainak tanulmányozását. Az omlásrétegek alatt a hajóban egy sárga agyaggal kevert apróköves, míg a szentély területén három, összetételében a fent említettel hasonlóságot mutató, egymástól azonban mégiscsak jól elkülöníthető réteget tártunk fel. Ez a köves és sárga agyagos - a hajó és a szentély teljes területét kitöltő - réteg már bolygatatlannak volt tekinthető, melynek