Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Fertőd, Esterházy-kastély. Falképkutatás (Novák Judit)

IV. Periódus: az 1945 utáni felújítások és belső átalakítások tartoznak ide. A szárnyban akkor a modern konyhaüzemet kiszolgálva vakolat és burkolat, valamint födémcserére került sor, ennek ellenére néhány helyiségben megmaradt még a száz évvel korábbi fehér csempe. A 8. helyiség kutatóárkában, csakúgy, mint all. helyiség északi falánál előkerült egy vörös, észak felé kissé lejtő felület, alatta meszes, habarcsos réteggel. Mivel a válaszfalak vágták e rétegeket, melyek szintje a patkószárny legkorábbi szintje alatt volt, itt egy datálhatatlan, leletanyag nélküli, korábbi épület vagy településnyom került elő. 2002-ben a keleti és nyugati patkószárny udvari homlokzati nyílásainak kutatására került sor. A két földszintes, íves, tükrös attikapárkánnyal lezárt, sávozott homlokzatot, melyek síkja elé egy-egy kis, sokszögű pavilon lép ki, félköríves keretekbe foglalt, mélyebb síkba helyezett kisebb ablakok sora töri át. Az udvarról a szárnyakba való bejutást ma két-két zsalus kapu biztosítja, melyek a két oldalon nem azonos pontokon helyezkednek el. Mind egyes 18. századi leírások, mind a korabeli ábrázolások a patkószárnyakat zöld színű zsaluszányakkal fedett, impozáns árkádos épületként idézik. A feltárás bizonyította, hogy a keleti patkószárny homlokzatán minden második - ma is kerékvetős, külső falcos, kőkeretes nyílás - eredetileg ajtó volt. A köztük lévő, jelenleg elszedett vakolatkeretes, keskenyebb ívek a mai állapotnak megfelelően mélyebb síkra helyezett, szegmensíves kőkeretes ablakot magukba foglaló vakárkádok voltak. E nyílások külső szélén téglából kialakított falc mutatkozik, eszerint eredetileg mindegyik nyílást a külső falsíkhoz igazodó, nagy zsalutáblák takartak. A sok ajtóra az istálló miatt volt szükség. A funkció módosulása az ajtók egy részének átépítését vonta maga után, de az arkatúrás jelleg megőrzése a nagy vakzsalus nyílásokkal mindvégig a barokk kompozíció része maradt. A nyugati szárny először kocsiszínként szolgált, ehhez kevesebb ajtót alakítottak ki. A jelenlegi két ajtón kívül a többi nyílás eredetileg nagy zsalutáblákkal takart ablak volt. Festőrestaurátorok: Nóvák Judit, Gedeon Péter Bartos György - G. Lászay Judit - László Csaba FERTŐD, ESTERHÁZY-KASTÉLY. FALKÉPKUTATÁS A kastély belső helyiségeiben is végeztünk falképkutatást, kivéve a jelenleg is működő múzeumi részben. Kár, hogy a szállodai és iskolai részeket csak berendezett, működő állapotban lehetett megkutatni, ez a tény erőteljesen korlátozta a lehetőségeket. A talált falfestések három kategóriába sorolhatók: restaurálható barokk, egy hiányosabb, de szintén rekonstruálható barokk, s végül, egy töredékes, ám nem rekonstruálható barokk kori festés. Figyelemre méltó az iskolaszárny első emeletén talált ún. „könyvtárszoba" kifestésé. Ugyancsak említésre méltó még a központi épület második emeletén, az elzárt rész-