Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Doba, Somlóvár (Fülöp András - László Csaba)

lembe (hiteles ábrázolások csak sokkal későbbről vannak). Az alsó, négyzetes hasáb alakú részben vannak a zárt előlapú, állatos (oroszlán, sárkány és szarvas) és lovas vitézt ábrá­zoló csempék. A fölötte átvezető sorokban hasonló, de eltérő méretű sárkányos, valamint már áttört szőlőleveles és fürtös díszítésűek, míg a felső, sokszögalakú hengeres részben a mérműves csempék kaptak helyet. A kályha sajátossága a posztamenseken önállóan álló lovagszobrok, valamint az éleken az aljától az oromcsempék tetejéig felkúszó szőlőinda és levél rátétdíszek. A díszítés része a különböző színű (sárga, narancssárga, zöld és barna) mázak és a vörösre illetve fehérre égő agyagok használata. A csempéket kemény gipszből öntöttük, a kiegészített, eredeti darabok alapján készí­tett szilikon formák felhasználásával. Befejezésül még megemlítjük, hogy a felső részhez tartozó mérműves, valamint a tetőrész oromcsempéjéhez hasonló jellegű, de kisebb méretű darabok is vannak. Elképzelhető, hogy eredetileg vagy egy kisebb méretű kályha is készült, vagy az általunk rekonstruált kályha volt nagyobb és bonyolultabb szerkezetű. A töredékek összeválogatásában, továbbá a rekonstrukciós rajzok elkészítésében közreműködött Boldizsár Péter, az esztergomi Balassi Bálint Múzeum munkatársa. Szebényi Judit - Győrbíró Károly DOBA, SOMLÓVÁR Somlóvár területén a 2002. évben került sor az alsóvár udvarának részleges feltárására, ezenkívül a fennálló falak alapján értékes megfigyeléseket tehettünk a Felsővár építés­történetével kapcsolatban. Megállapítottuk, hogy a vár magja egy torony volt, mely a Felsővár nyugati végében keresendő. Egyetlen megmaradt nyílása, egy enyhén csúcsíves, törtkő boltöwel záródó ajtó pontosabb keltezésre nem alkalmas. A torony déli felét egy későbbi periódusban elbontották, és a maradványok felhaszná­lásával egy tömörre falazott, ék alakú faltömböt alakítottak ki. Ekkor vagy kevéssel koráb­ban kelet felé elnyúlóan megépítették a Felsővár körítőfalát, ezzel kialakult a Felsővár mai udvara, illetve az egykori torony szomszédságában a mai kapuépítmény. Ezzel egy időben létesülhetett az Alsóvárban a felsővári kapuhoz vezető hídszerkezet közbülső hídpillére, melyet ebben az évben tártunk fel az Alsóvár területén. Ugyanehhez a rendszerhez köt­hető az alsóvárat nyugatról határoló ún. kaszárnyaépületbe foglalt korábbi kapuépítmény is, mely a Felsővár megközelíthetőségét is mutatja. E kapuépítményhez északról egy épü­let is csatlakozott, ezek egyikének vakolatát bekarcolt kváderminta díszítette. A következő periódusban a Felsővár délkeleti övezőfalának külső oldalán egy alápin­cézett szárnyat hoztak létre, benne a konyhával és annak impozáns kürtőjével. A Felsővár keleti vége is beépült egy reprezentatív palotaszárnnyal, melynek keresztosztós, negatív profilozású, de már konzolos könyöklővel rendelkező ablaka e lényeges átépítés korát a

Next

/
Oldalképek
Tartalom