Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Zirc-Aklipuszta, egykori ciszter majorság (Koppány András - M. Veres Lujza)

Zirc-Aklipuszta, egykori ciszter majorság. A kápolna belső tere. Fotó: Koppány András, 2002. A kisméretű, szabálytalan kupolát az oltárfalnál egy-egy márványozott törzsű, tojás-soros ion fejezettel ellátott oszlop tartja, valamint egy-egy ugyanilyen festésű és fejezetű lapos falpillér kíséri. A boltozat a hajó felé nyomott kosárívvel nyílik, mely a két oldalt álló, márványozott oszlopfejezet feletti párkányzat felező vonalában fut. Az oltártér oldalsó nyílásainak alsó harmadát félköríves alaprajzú, fából készült, márványozott felületű bábos korlát foglalja el. Ezek egyben a kétoldalt lévő, emelt padlószintű kis sekrestyeterek térdeplőiként is funkcionálnak. A kápolna - hátsó homlokzatra néző - két korábbi ablakába belevág a falazott, copf stílusú oltáraedicula íve. A kápolnatér fölé boruló, feszített faszerkezetű, lapos kupola három oldalát kettős falpillérek támasztják alá, felettük széles párkányszakaszokkal. A kastély főhomlokzata felé eső falrész ablakzáradékaira szervetlenül támaszkodik a boltozat, a falsarkokban „csegelyekkel". A mai barokk bejárati ajtó, valamint az egykori vasalt főkapu felett egyegy faosztós, üvegezett lunetta-ablak emelkedik. A kápolna mennyezetén új festés látható. Középen Krisztus-monogram, a sarkokban „Ego sum lux mundi" felirat olvasható, festett keretben. A főoltár felett „Oferimus" felirat látható, szőlővel és kalászokkal telt kosár és váza ábrázolásával. Az „Oremus" felirat festett keretben lévő mécsest kísér. A főoltárral szemben az A és W betűjelei láthatók, középen kereszttel. A boltozaton és a falakon barokk festés lehet. Az egykori főoltárképet a Szépművészeti Múzeumba vitték tartós letétként. Garas Klára írja, hogy a festmény alkotója Wagenmeister József, akit 1733-ban Bécsben említenek az iratok, és aki 1744-től 1748-ban bekövetkezett haláláig Zircen dolgozott, főként a ciszterci rend számára (Zirc, apátsági templom és rendház, 1744, Sümeg, r. k. plébániatemplom festései, 1745). A kép későbbi copf keretében jelenleg egy olajban festett Feltámadás-kompozíció helyezkedik el, a kápolnahajó bal oldalán. Alatta copf stílusú, rozettadíszes ülőbútor áll. A főoltár építményét sárgászöld olajfestékkel készült márványozás borítja. Stipese rozettadíszes, tabernákulumának ajtaján kehely és a Szent Ostya látható. Az oltárépítmény egyes helyeken lepattogzott festése mutatja, hogy színe eredetileg világoskék márványozású volt, arany ornamensekkel. Az oszloplábazatok korabeli színezése vörös lehetett.