Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Zirc-Aklipuszta, egykori ciszter majorság (Koppány András - M. Veres Lujza)

KOCSBBN Zirc-Aklipuszta, egykori ciszter majorság. Kutatási alaprajz. Rajz: Koppány András, 2002. A bakonybéli apátság a 16. század elején elzálogosítja a települést, így kerül 1508 körül a zirci apátság tulajdonába. 1531-ben már pusztaként említik, melynek földjeit bérbe adják. A 17. században részben kihasználva a bizonytalan politikai helyzetet, világi urai vannak a területnek. 1696-tól újból a zirci apátságé, hiába perli vissza a korábban elzálogosító bakonybéli kolostor. A jelenlegi majorság kialakulása a török kor után a 17. század végén indulhatott meg. Esetleg középkori maradványokat is felhasználva, ekkor épülnek a legkorábbi épületek. A 19. századra méreteiben nagyjából a jelenlegi szintre kiépülő majorságot 1824 után Villax Ferdinánd apát felújítja és a tiszti lakrészre emeletet építtet. A 19. századtól a II. világháború utáni államosításig az apátság jelentős gazdasági központja. Főépület A falkutatás során megállapítható volt, hogy a főépületen - a kíméletlen TSZ átalakítás előtt - a Villax apát-féle átépítéskor, a 19. század elején, sárga színezésű klasszicista architektúrát hoztak létre. A lizénákkal tagolt, sávos homlokzat a főépület oldalszárnyain min-