Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Budapest, Nemzeti Múzeum. A díszterem, a kupolacsarnok és a hangszertár mennyezetének falfestés-helyreállítása (Bóna István) - Csabrendek, Széchenyi tér 9. (Fekete-kastély) (Fülöp András - Koppány András)

Csabrendek, Fekete-kastély. Az 1858. évi kataszteri felmérés. Részlet. MOL 578. 1858. Téka 305. részben alápincézett, a jelenlegi pincelejáró modern toldalék, maga a pince két pillérsorral osztott, egységes tér. A nyugati oldalszárny középső szakasza egy kis déli és egy nagy szobából áll, tőlük északra ugyancsak két helyiség zárja a szárnyat. A kastély oldalszárnyainak vonalában álló, két további épület földszintes nyeregtetős. A keleti épületrészhez kelet felől hosszú melléképület csatlakozik. Ennek vonalában tovább keletre helyezkedik el az emeletes, déli homlokzatán rizalitos magtár és egy hosszú, romos épület. Az épület építéstörténete az alábbiakban vázolható fel. Az első periódusban, a 18. század első felében létrejött épületmag talán a keleti - alápincézett - szárnyban kereshető (ebben az esetben a csehsüveg-boltozat valószínűleg utólagos, de ezt egyelőre nem vizsgálhattuk). A külső, keleti homlokzat kutatása során vélhetően igazolható lesz ez a nézetünk. A második periódusban megépült a kúria/kastély, lényegében a ma látható kiterjedésében. Az U alakú épületelrendezés, az udvarra néző árkádos folyosó, az emphilade-os helyiségsor, a kályhák és fűtőnyílások, továbbá a boltozatok szimmetrikus elrendezése a 18. század második felére jellemző, már letisztult alaprajzi rendszerű kúriák/kastélyok sorába emeli épületünket. Homlokzati színezésére vonatkozóan a vizsgált részeken talált legkorábbi réteget tekinthetjük irányadónak: eszerint kívülről az épület fehérre meszelt volt. Hasonló szerénység jellemzi a belső terek színvilágát is. A legkorábbi megoldást