Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Vadász (Vinători, Románia), református templom. Az épületek és falképeinek kutatása (Emődi Tamás - Lángi József)

falképfestészeben, de többnyire a Krisztus sebeiből kiömlő Szent Vért fogják fel kelyhekben, vagy a fájdalom miatti kétségbeesés tükrözői. Mondatszalagokat az általunk ismert képeken nem tartanak. A háttér türkizes zöld, rajta sárga színű, hatágú csillagok kerültek elő a tisztítás során. A kép bal oldalán az alélt Szűz Máriát támogatják kísérői, míg a jobb oldalon János evangélista és Szent Péter álló alakja látható. A háromszögletű képmező alsó csúcsainál egy-egy sziklás háttér előtt ülő, attribútum nélküli figura látható, akik közül a jobb oldali, dicsfénnyel övezett fejű talán Arimateai Józseffel azonosítható. A másik ifjabb, szakáll nélküli figura sokkal roncsoltabb állapotú, és úgy tűnik, hogy neki nem volt nimbusza. A kereszt alatti csoport elrendezése is ritkának mondható. A hagyományosnak tekinthető, kereszt alatt álló Mária és János kompozíciónak itt egyfajta kibővített változata figyelhető meg. A szenvedő Szűz Máriát támogató nőalakokkal - a két Máriával - gyakran találkozhatunk, ekkor viszont a jobb oldalon többnyire a Keresztrefeszítés negatív figurái, katonák és pribékek jelennek meg. A freskót leíró kutatók a falkép keletkezését a 15. századra teszik. Kutatásunk megkezdése előtt az al fresco technikával festett falképeket már több mint száz esztendeje részlegesen feltárták. A 5-7 milliméter vastag hordozót korábbi - az építéssel egyidős - vékony vakolatra hordták fel. Alatta más értelmezhető festett réteg nincs, viszont a sérülésekben mindenütt megfigyeltünk egy festetlen, vékony vakolatréteget, amely a kapubéllet falazott tagozatait is fedi. Itt jól látható, hogy kis fémszerszámmal simították be a 2-3 milliméter vastagságú habarcsot, amelynek megmunkálása az érábrányi középkori templom romjának korai, hengeres oszlopocskákkal keretezett ablakain látható vakolatok készítéstechnikájával egyezik meg. A kopott felületeken néhány ponton finom, szürke előrajz figyelhető meg. A falkép felszíne erősen besimított, tömörített, felülete szilárd, de beljebb porlékony a habarcs. Ezért ahol a durva feltárás közben megsérült a felszín, ott alatta mindenütt porló, kipergő szemcsékkel találkozunk. Ez talán annak tudható be, hogy kevés, vagy nem megfelelő minőségű meszet használtak kötőanyagként. A vakolat „puhasága" ellenére is kiváló technikával készült a falkép. A freskót hordozó rendkívül finom szemcseszerkezetű, világosbarna homokból készült habarcsot - amely sem nagy mészszemcséket, sem kavicsokat nem tartalmazott - fémszerszámmal hordták fel a felületre, majd jól tömörítették azt. A freskóvakolat giornata-i mindenütt jól látszanak, mert aprólékos munkával még a széleket is lesimították. Kilenc szakaszban festette meg a művész a timpanon freskóját. Munkáját a felső csúcsban kezdte egy mondatszalagot tartó angyallal, majd megfestette a keresztre feszített Krisztust. Ezt követően a kereszt vízszintes szára alatti jobb oldalon folytatta a munkát. Először elkészült a mondatszalagot és kelyhet tartó angyal, majd János és Péter apostol alakja, végül pedig a sziklás háttér előtt ülő dicsfényes, szakállas figurát festette meg a művész. Munkáját a bal oldalon folytatta, ahol először az angyalalak párját, majd a három Mária fejét és felső testét festette meg. A nyolcadik szakaszban a nőalakok teste következett, és az utolsó munkafázisban készült el a bal alsó sarokban, sziklás háttér előtt ülő, jobb kezével arcát megtámasztó, fiatal figura. A képmező alatt sikerült feltárni a rombusz alakú mustrákból álló geometrikus díszítményt is. Emődi Tamás - Lángi József