Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Tátika, vár (Vándor László)

A mennyezetet - amely egy észak-déli irányú, könnyűszerkezettel kialakított dongaboltozat volt - geometrikus alapokra épülő, növényi elemekkel kiegészített egyszerű felületkitöltő ornamentika díszítette, amelynek közepén és négy sarkán egy-egy medalion helyezkedett el. Az ornamentika a keskeny kandelábermezőkben ábrázoltakhoz hasonló zöld levelekből kialakított, négyzethálós rendszerre épül. A csomópontokban olyan stilizált színes virágmotívum látható, amely a négyzetekbe húzott, vörös és sárga körívek közepén is megjelenik. (A mész-homok vakolatrétegek előtt felhordott kiegyenlítő, agyagos sárvakolat kiégett darabjai a feltárás során kiemelésre kerültek. Hátsó felszínük megőrizte a mennyezet faszerkezetének lenyomatát.) A központi medalion vörös keretező sávján belül páncélt viselő, felfegyverzett, 2/3 életnagyságú alak látható. Baljában, amelyre vörös köpenye csavarodik, hosszú kardot tart, felsőtestét kék színnel megjelenített izompáncél fedi, amelynek alján lilás színű pteryges lóg. (A pteryges (görög) eredetileg a páncélzat aljára szerelt lágyékvédő, amelyet később már csak díszítményként alkalmaztak.) Jobb kezében valószínűleg lándzsát tart. Lábszárközépig érő, fűzött és fent megkötött szandált visel. Az eddig feltárt töredékekből összeállított felületből még nem került elő az alak feje, nyaka mellett azonban látszik, hogy haja vállig ér. (A római férfi hajviselet szinte kivétel nélkül rövidre nyírt, amely a katonaságnál kötelező volt. Mars ábrázolásai ezért minden esetben rövid hajúak, így feltételezhető, hogy az ábrázolt páncélos alak nő, illetve istennő. Az alak teste is inkább női idomokat mutat.) A töredékek feltárása remélhetőleg folytatódhat. A páncélos alak fejéhez tartozó töredékek előkerülésével azonosíthatóvá válhat az ábrázolt figura, amelynek hasonló méretű párhuzama egyelőre nem ismert sem Pannoniából, sem a birodalom más területeiről. Harsányi Eszter - Kurovszky Zsófia - Kovács Loránd Olivér TÁTIKA, VÁR A 2001. évi ásatást követően 2002. november 13-22. között folyt feltárás, amely a várban folyó rekonstrukciós munkálatokat volt hivatott elősegíteni. Tátika vára közigazgatási szempontból ma Zalaszántó településhez tartozik. A vár kelet-nyugati irányban fekvő, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos. A ma álló falazat legépebb része a (már felújított) északi fal. A várban jól kivehetők a boltozatos pincék maradványai. A vár első építési periódusát az okleveles adatok szerint a Kaplony-nembeli Zeland (Zlandus) püspök idejére, 1248-1257 közé tehetjük. Tátika vára később királyi vár volt, majd különböző családok kezére jutott. 1598-ban a török kifosztotta, 1713-ban pedig Mercy császári tábornok hadai felgyújtották. Később a Festetics-család tulajdonába került. 2001-ben a feltárás során a palotaszárny nyugati oldalán fekvő földszinti boltozatos helyiséget tisztítottuk meg az odazúdult omladéktól, valamint feltártuk nyugati és déli