Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Sümeg, Deák Ferenc utca 19. (Fülöp András - Koppány András)

Sümeg, Deák Ferenc utca 19. A ház kutatási alaprajza. Rajz: Fülöp András - Koppány András - Tábori András, 2002. A környező lakóházak története nem nyúlik vissza régebbre a 18. századnál. Ismert ugyanis, hogy a város házai a 16. század végén - 17. század elején, a várhegy biztonságot nyújtó lábához épültek, a későbbi kőfalak által övezett területre, tűzvészek következtében azonban többször is elpusztultak (a leégett paticsházak nyomait Koppány András és Thúry László figyelték meg a püspöki palota nyugati homlokzata előtt). A források szerint az 1701. évi nagy tűzvész során például csak négy kőház menekült meg, majd ezt követően az elszegényedett lakosok (elsősorban a jobbágyok), akiknek nem állt módjukban a városfalon belül, az előírásoknak megfelelően kőházat emelni, fokozatosan kiköltöztek a kőfalakon kívülre - a korábbi település helyére -, ahol sövényfalú házakat is építhettek. Mindebből következően a mai Deák Ferenc utca kőházai legkorábban csak a 18. században épülhettek. A 18. század közepén Padányi Bíró Márton - a középkori templom helyén - felépíttette a város új plébániatemplomát. A templom környezete ezt követően felértékelődött, amit az is jelez, hogy a templom északi oldalán vezető mai Deák Ferenc utcában (főleg a páros oldalon) sorra épültek a nemesi lakóházak, kúriák. A 19. számú ház telke éppen a templommal szemben, az utca túloldalán található. A falkutatás során tisztáztuk, hogy a ház magja egy szerény, kéthelyiséges épület volt, amelynek utcai szobájába egy nála keskenyebb pitvarból (4-5-6. helyiség) lehetett belépni. Elképzelhető, hogy a pitvar előtt már ekkor is faszerkezetű tornác helyezkedett el, de ennek ma már semmi nyomát nem találhattuk. Ugyanígy lehetséges, hogy a pitvarhoz kapcsolódóan, a telek mélységében további fából készült gazdasági épületek is voltak. A pitvar udvar felé néző - nyilván a bejáratot is magában foglaló - falát egy későbbi periódusban szinte teljesen elbontották, a falcsorbázatok azonban megmutatták a helyét