Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Sopronbánfalva, pálos majd karmelita kolostor (Balázsik Tamás)

Sopronbánfalva, pálos kolostor. A refektórium boltozata. Fotó: Balázsik Tamás, 2002. képpeni noviciátust a 17. században, mégpedig feltehetően 1668-ban építhették. A kolostornak, melynek addig csak a földszinti kerengője volt boltozott, 1674-ben az emeleti kerengőjét is beboltozták. A kolostor talán legimpozánsabb tere a fiókos boltozatú refektórium. Folyosóról nyíló bejárata felett pálos címeres kődombormű látható. A refektórium - melynek (fal?)festményekkel és képekkel való díszítésére 1719-ben 100 forintot hagyatékozott egy novícius - stukkóval dekorált falfelületeit, boltozatait, szondáink tanúsága szerint falfestmények díszítik, többek között a mennyezet középpontjában lévő kompozíció (a hagyomány szerint Mária koronázása) irányába néző pálos szentek. Az északnyugati boltfiók alatt szintén vakolatból húzott keretben elhelyezkedő falfestményre akadt a szondázás. Az ábrázolás hátterében valószínűleg a kolostor építésének vagy helyreállításának jelenete látható. Falfestmény díszíti az ajtó feletti falmezőt is. A falfestmények a felstokkolás ellenére igen jó megtartásúak. A régi képeket később levakolták, a mezőkbe került besimított vakolatot befestették. E réteg meglehetősen rossz megtartású, illetve a rá került meszelést igen nehéz eltávolítani. Később a vakolatból húzott ornamenseket vörösre, a hátteret barnára festették. Az épület celláinak beboltozására és az egységes épülettömeg kialakítására a templomot és a rendházat elpusztító 1728-as tűzvészt követő helyreállítás során került sor. Feltehetően ebből az időszakból származik a refektórium feletti tér mennyezete. Pórfödémének 22 darab födémgerendáját 14 m hosszú, 40x59 cm-es keresztmetszetű, vésett rozettákkal díszített mestergerenda tartja. Ügy tűnik, a tűzvészt követő helyreállítás vezető kőművesmestere Thomas Grassl volt, akit a prior azzal jutalmazott 1732-ben, hogy engedélyezte, a rendház aliódiumának kapuja melletti telken kis házat és konyhát építsen, és egy időre mentesítette az adó és a robot alól is. 1739. szeptemberében Cajetan Rosa itáliai császári festő részben a konvent, részben más jótevők költségén renoválta a refektórium képeit. Ez egyúttal egy eddig ismeretlen, mégpedig a legkorábbi magyarországi vonatkozású utalás a fertőrákosi püspöki kastélyt 1745-ben, a simasági kastélyt pedig 1749-ben kifestő Caetano di Rosa (1686/90-1770) tevékenységére vonatkozóan. Kérdés, hogy az 1739-es adat fal- vagy vászonképekre vonatkozik-e. Az előkerült falfestményeken - talán csak a szondák kis mérete miatt átfestés nem látható, ezért nem kizárt, hogy a művészettörténeti szakirodalomban első-