Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Budapest, görögkeleti szerb templom (Bogdándy Titusz - Gedeon Péter- Jakab Magdolna -M. Bán Beatix - M. Nagy Éva - Simon Anna)

BUDAPEST, GÖRÖGKELETI SZERB TEMPLOM A Budai Szerb Ortodox Püspökség a pesti Szerb utcai épületegyüttes felújítását, a kert rendezését és kerítésének javítását tervezi. Első ütemben a beázások és felvizesedés által károsított templom felújítása a cél. A munkálatokat megelőzően, 2002 októberében szondázó kutatást végeztünk, valamint javaslatot tettünk a szükségesnek tartott beavat­kozásokra. Történeti kutatás A szerb egyház tulajdonában lévő saroktelket délről a Szerb utca, keletről a Veres Pálné utca határolja. A két utca felől és részben a nyugati oldalon is falazott kerítés veszi körül egy-egy - részben - kőszerkezetes kapuval, illetve a sarkon a falkorona fölött faragott, ikontartó kő fülkével. Észak felől a telekhatár vonalára épült, egykori földszintes isko­laépület határolja a kertet. Közelében áll a kelet-nyugati tájolású, egyhajós templom, melynek nyugati első szakaszát előcsarnok és felette mellvédes terasz, második szakaszát négyszög alapú torony alkotja, szentélye a nyolcszög három oldalával záródik, oldalhom­lokzatai támpillérekkel tagoltak. A keleti ablak és a déli bejárat fölött egy-egy kis mélysé­gű fülke található, amelyek egykor szentek festett képmását tartalmazhatták. A szentély északi oldalához alacsony sekrestye csatlakozik. A források szerint a pesti szerbek 1695-ben kérnek engedélyt a császártól, hogy a török időkben általuk bírt és most pusztán és lerombolva álló templomukat újból felépíthessék. 1959-ben Feuerné Tóth Rózsa vezetett régészeti feltárást, amely a templom szentélyének külső oldalára korlátozódott, s megállapította, hogy a felmenő falak egységesen barokk falazatúak, ám egy - nem teljesen egyező nyomvonalú - a 15-16. század fordulójára datál­ható, korábbi épület alapozásán állnak. A szerb templomot a második pesti telekkönyv 1696-ban már említi, felszentelésére 1698-ban került sor. A déli kapu fölött - ma már nem látható - felirat szerint a Szent Györgynek szentelt templomot 1733-ban megújí­tották. Részben a homlokzati tagolóelemek eltérései, részben 18-19. századi helyszínrajz­ok alapján, feltételezhető, hogy még az 1780-as évek első felében is homlokzati tornyos templommal számolhatunk - hasonlóan az 1754-ben épült szentendrei Blagovesztenszka templomhoz - , majd ezt követően épült elé a terasszal koronázott előcsarnok. Az 1838-as árvíz nagy károkat okozott a templomban. 1856-1857-ben egységes új berendezés készült. Az ikonosztáz, az énekespadok, a trónusok, valamint a karzatkorlát és a szentélyben lévő előkészítő asztal mind egy műhelyből származnak, Mihailo Janic, aradi asztalos és G. Flegl aranyozó munkái, az ikonképeket Sterio Károly festő készítette. A régi ikonosztáz képeit az adonyi templomnak adományozták. Az egyházközségi iratok közt találta Vukovits Koszta azt az adatot, mely szerint az egyházközség 1908-ban Nikola Stankovic-al köt szerződést a templombelső teljes fel­újítására. Többek közt annak tisztítására, kifestésére, az Atyaisten megfestésére, az iko­nosztázion festésére, és két kép, az angyal és az evangélium megfestésére (a három kép

Next

/
Oldalképek
Tartalom