Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Ozora, várkastély (Feld István - Gerelyes Ibolya - Gere László)

nem is mutatkoztak. Ugyanígy a keleti oldalon a korábban nyitott két kutatóárok további jelentős mélyítésével sem került elő semmilyen, esetleg kidőlt-elbontott falra utaló nyom, annak egykori létét ma csak a délkeleti torony már korábban meghatározott északi fal indítása igazolja. Emiatt természetesen nincs ismeretünk a feltételezhető északkeleti saroktoronyról sem. Hangsúlyozni kell, hogy az utóbb említett árkok alsó részén végig, teljes egészében természetes állapotúnak, emberkéz által nem bolygatottnak tűnő, illetve tartható sárga löszben mélyítettünk, azaz, azt is állíthatnánk, hogy a fal ezen a részen már nem is kerülhet elő. Ennek a következtetésnek azonban ellentmond az a megfigyelésünk, amelyre az északi oldal több kutatóárkában nyílott lehetőségünk. Itt a kidőlt várfal csonkjára több helyen másodlagosan ráfolyt a sárga lösz, amelyet ugyancsak nem tudtunk elkülöníteni a biztosan (?) bolygatatlan részektől. Ezt a régészeti-stratigráfiai problémát sajnos a rendelkezésre álló időben és anyagiakból végül nem sikerült megoldanunk, annak ellenére, hogy a műemléki helyreállítás szempontjából különösen fontos lenne. A várfalak kutatásához kapcsolódóan feltártuk még az északi palotafal előtti terület egy korábban a kutatás számára hozzá nem férhető, felső részét is. Itt a hódoltságkori sáncokra vonatkozó megfigyelések mellett sikerült napvilágra hoznunk egy eredetileg 8x6 méteres külső méretű, eredetileg a várfal belső oldalához épített kis, vékonyfalú kőépület alapozásának déli részét - nagyobbik, északi része a várfallal egy időben pusztulhatott el. Nagyobb műemléki értékkel nem bír, bemutatása - hasonlóan a nyugati oldalon állt építményhez - nem tűnik indokoltnak. A nyugati és a déli várárkokban nyitott blokkokkal nem csupán az eredeti árokmélységet, továbbá a déli árok szélességét sikerült tisztáznunk, de fontos adatokat nyerhettünk e terület hódoltságkori változásairól is. így meghatározhattunk egy, a már részben feltöltött árokba később beásott, „új" árkot. Nem kevésbé fontosak azonban az egykori déli és nyugati hidak pillérei vonatkozásában nyert adatok. Munkánkat értékelve összefoglalóan megállapítható, hogy bár a vizsgált területre vonatkozó ismereteink jelentősen bővültek, mind a történeti, mind a helyreállítási-bemutatási kérdések megnyugtató tisztázására szükséges az ásatások folytatása. Feld István - Gerelyes Ibolya - Gere László Ozora, várkastély. Rétegsor a keleti oldalon nyitott 35. árokban. Fotó: Gere László, 2002.