Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Ozora, várkastély (Feld István - Gerelyes Ibolya - Gere László)

század elején készült. Itt egyébként a legalsó meszelésrétegek fehérek, így ebből adódóan is az utóbbi keltezés látszik valószínűnek. A déli fal alsó vakolattal javított zónája fölött feltárt, lila alapú falfestés tűnik 19. század véginek. Ehhez osztott lábazati festés is tartozik. Az utóbbi festés csak a szoba keleti felében található meg, ennek az az oka, hogy eredetileg a helyiséget egy vékony keresztfal osztotta egy-, illetve kétablakos szobára, amint az a falkutatás nyomán kiderült. A lilás festésréteg fölött újabb, sárga patronos festés található a déli falon. A 4. helyiség délkeleti sarkában eredetileg kályhafülke volt. A keleti szárnynál a 2. helyiség nyugati falában volt egy, a jelenleginél jóval alacsonyabb záradékú ajtó, melyet utóbb elfalaztak. A kutatás után valószínűnek tűnik , hogy a középső, egykor háromablakos hatalmas díszterem egy tér volt, melynek északi és déli oldalából ajtó vezetett a folyosóra. Az északi folyosószakaszt lezáró fal helyét sikerült feltárni. A déli szárny padlásterében végzett kutatás után megállapítható volt, hogy a keleti szárny végfala elválik tőle, mégpedig oly módon, hogy a végfalat a szárny hátranyúló falainak támasztották. A falszövet is teljesen eltérő: a végfal újabb téglából készült, kő felhasználása nélkül. Belső támpillérek erősítik, ez sehol máshol nem fordul elő. Az északi szarufák sorszámozottak, az utolsó szarufát a tető lekontyolásakor elfűrészelték. A tetőtérben egyébként számos, a régebbi ácsszerkezetből származó gerenda került újra felhasználásra. A keleti padlástérben megmaradt a hat téglapillérre állított, két szegecselt vas víztartály. A kutatás után valószínűnek látszik, hogy a jelenlegi, 19. század első harmadára keltezhető épületnek nyugaton volt egy barokk eredetű része. Ennek falszövetét részben a pincében, részben az északi külső falon lehetett azonosítani. Az utólagos átépítés miatt ezt a korai épületet azonban nehéz pontosan körvonalazni. A kúria 19. századi átépítésekor úgy tűnik, hogy a korábbi épületrészek felhasználásával egy szimmetrikus, „L" alakú épületet emeltek. Eredetileg a háromablakos díszteremből mindkét oldalon folyosó vezetett az oldalsó és a hátsó helyiségekbe. Északon lehetett a konyha és a cselédszobák, délen pedig a fürdő. Ezt a szabályos rendszert azután ismeretlen időpontban átalakították: elbontották a déli szárny egy részét, és rövidebbre zárták ezt az épületrészt, illetve változtattak a helyiségkiosztáson is. Bozóki Lajos OZORA, VÁRKASTÉLY A várkastély környezete helyreállításának előkészítésére 2002 április eleje és augusztus vége között közel kéthónapos feltárást végeztünk. Célunk egyrészt a külső várfalak még ismeretlen részeinek feltárása, másrészt a betöltött várárok egykori szintviszonyainak megismerése volt. Míg az első feladat az álló épület északi és keleti homlokzatai előtt már korábban megnyitott kutatóárkok bővítésével, illetve mélyítésével látszott megoldhatónak, az egykori várárkot pedig - hiszen ezen a két oldalon már köz- illetve magánterü-