Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Nőtincs, Szcitovszky-kúria (Bozóki Lajos)

számít viszont, hogy Nemesládonyban görög szöveget is festettek a falra, melynek feloldására csak teljes feltárása után lehet vállalkozni. A templom boltozatain a legkorábbi értékelhető festés a 19. század második felében készült enyves technikájú díszítőfestés, amely keretezéssel övezett kék mező. A levéltár adatok utalnak egykori barokk berendezésére, de ez ma már hiányzik. Oltárképe helyén id. Storno Ferenc 1856-ban festett főoltárképe látható. A kép Szent Miklós püspököt ábrázolja egy szemöldökgyámos kapu nyílásában. A kapu szemöldökén a püspökszent egyik csodája látható. A Soproni Múzeum gyűjteményében megtalálható a mester tusrajza is, amely előtanulmány, vázlat lehetett a megrendelő számára. A kép besötétedett, több szakadás is látható rajta, de szerencsére sohasem festették át. Az ékelhető vakkeretre feszített kép hátoldalára - nem szerencsés megoldásként - vászondarabokat ragasztottak a szakadásokra. A kutatás során megtalált 17-18. századi feliratos falfestések megőrzése, bemutatása nem művészi kvalitásai, hanem kultúrtörténeti jelenősége miatt indokolt. Sajnos a vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a festett felület nagymértékben roncsolt, a jelenlegi boltozat újabb a kifestésnél, és a szentély mai vaskeretes ablakait is utólag vágták a falakba, lábazatain pedig a nedvesség felszívódása miatt többször vakolatcserét hajtottak végre. Lángi József NŐTINCS, SZCITOVSZKY-KÚRIA Az épületen először 1990-ben G. Lászay Judit végzett szondázó falkutatást. Mivel az általa készített dokumentáció sajnos elveszett, újabb vizsgálatra került sor. A szondázó kutatást 2002 tavaszán végeztük D. Mezey Alice-val. A kúria szabadon álló, csonka „L" alaprajzú, a főhomlokzatnál álrizalittal, az udvar felé erősebben kiugró középrizalittal tagolt épület. Nagy részén építőanyagként durván faragott kővel vegyes téglát használtak. A finomabban faragott részletek, tagozatok vöröses homokkőből, illetve andezittufából készültek. A főhomlokzat 3-3-3 tengelyes. A homlokzat álrizalitja timpanonnal zárt, amelyet négy pár dór jellegű féloszlop hord, lapos attikai lábazattal. A téglából falazott féloszlopok alacsony, szintén téglából emelt oszlopszékre támaszkodnak. A féloszlopok által hordott frízt felül a párkányt alátámasztó laza fogrovat tagolja, amely a timpanont is kereteli. A rizalit két félkörös záradékú ablaka mélyített tükörben van a szintén félkörös záradékú bejárati ajtóval ellentétben. Az álrizalitot két oldalon lizénákkal közrefogott, sávozott vakolat választja el az oldalhomlokzattól. Itt az egyenes szemöldökű ablakok a kőlábazatig futó mélyített tükrökben ülnek. Az ablakok felett szintén mélyített tükör alkotja a szemöldökdíszt. A homlokzat sarkait is lizénák közötti sávozás tagolja. A nyugati szárny külső homlokzata 13 tengelyes. A keleti dísztermek tömegét kívül a homlokzaton a lizénák közötti sávozás és a párkány golyvázódása jelzi. Ezen kívül az is,