Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)
TANULMÁNY - Koppány Tibor: Zalaszántó középkori temploma
9 1961. december 7-én kelt részletes jelentésük a KÖH Tervtárának Zalaszántó, r. k. plébániatemplom című kötegében található. 10 A 2001-ben történt külső tatarozás során az Országos Műemlékvédelmi Hivatal részéről Bozóki Lajos művészettörténész végzett helyszíni megfigyeléseket, a lebontott román kori szentély festett kőkvádereit ő fedezte fel a keleti fal alsó részén. Megfigyelése eredményeinek közlését ezúton köszönöm. 11 Az ásatást Dornyay Bélának az Ifjúság és Élet című újság 1934. évfolyamában írott közleménye szerint a zalaszántói plébános végezte 1932-ben (Sági Károlynak, a keszthelyi Balatoni Múzeum néhai igazgatójának szóbeli közlése). Darnay Kálmán a Zalamegyei Újság 1934. június 17-i számában számolt be az általa végzett feltárásról. Ezt idézi Kozák i. m. 1962. 88. jegyzetében. 12 Kozák Károly: A román kori egyenes szentélyzáródás hazai kialakulásáról. Magyar Műemlékvédelem 1961-1962. Budapest, 1966.132. a 41.jegyzetben a korábbi publikációra történt alábbi megjegyzés szövegével: „A dolgozatban feltételezett «északi kapolna» felköríves szentélyének maradványait az 1963-ban végzett ásatás során a sekrestye kőpadlója alatt megtaláltuk." 13 Veszprém megye régészeti topográfiája. 1. i. m. 178. 58/2. lelőhely 14 A történeti adatok felhasználásában a jegyzetekben szereplő irodalom mellett hasznos segítséget nyújtott. 2002-ben Zalaszántó község kiadásában megjelent Szatlóczki Gábor: A Tátika vár históriája című műve, amelynek témája - alcíme alapján - A Gersei Pethő család és tátikai váruradalmuk története. A további jegyzetekben egyes eseteket kivéve arra történő hivatkozás azért nem található, mert mindketten azonos levéltári forráshelyet, a herceg Festetics család keszthelyi levéltárában megőrzött gersei Pető levéltárat használtuk. 15 Heckenast Gusztáv: Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban. Budapest, 1970.121. és Györffy György: Az Árpád-kori szolgálónépek kérdéséhez. Történelmi Szemle, 15. 1972. 261-319. 16 A Zalaszántó melletti Kovácsi falura Heckenast i. m. 111., a Lövő nevű falvakat viszont ugyanő katonai szolgálattal kapcsolatos helynévnek tartja, ezért müvének adattárában nem szerepelteti. 17 Hazai Okmánytár. Szerk. Nagy Imre - Paur Iván - Ráth Károly - Ipolyi Arnold - Véghely Dezső. GyőrBudapest, 1865-1891. VI. 37., a továbbiakban HO. 18 HO. VI. 47. 19 Rácz György: Egerszeg első említése 1247-ből. Zalaegerszeg évszázadai. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből. Szerk. Kapiller Imre. Zalaegerszeg, 1997. 67-91. 20 Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I-II/l. Szerk. Szentpétery Imre. Budapest, 1923. 661. regeszta. A továbbiakban Szentpétery 21 HO. V. 26-28. 22 A Kaplony nemzetséghez való tartozásukra vonatkozó legfontosabbak Wertner Mór: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. II. Budapest, 1892., 94-107. valamint Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. III. Budapest, 1901. A Ják nemzetséghez való tartozásukra Rácz i. m. 1997. 80-84.; Uő: A Ják nemzetség és monostoralapításai. I. Vasi Szemle, LIV. (2000), 7-26., valamint Jakkal kapcsolatosan D. Mezey Alice - Szentesi Edit: A Ják nemzetség, a jáki Szent György-monostor és Ják falu. In: Ajaki apostolszobrok. Szerk. Szentesi Edit - Újvári Péter. Budapest, 1999. 6-10., 28, 29-33. jegyzet 23 Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera Georgii Fejér, IX/1. 663-664., a továbbiakban CD. A Tátika várával foglalkozó irodalom egy része szerint II. Tátika elpusztította a püspökség vele szomszédos Erek faluját is. A legújabb kutatás eredményei alapján ez Erek és a jóvátételként megkapott Nyirád, akkori írásmód szerint Errad nevének összetévesztése nyomán keletkezett, lásd Rácz i. m. 1997. 177. 26. jegyzet 24 A perre és az azt követőkre az idézetteken kívül még Karácsonyi i. m. II. 291. illetve Szántó középkori történetére Holub i. m. III. 865-866. Tátika várára és Szántó templomára Békefi i. m. 1907. 175-176., 299. 25 A Tátika nemzetség hasonló nevű vára, amely ismeretlen időben, de még a tatárjárás előtt épült, a vulkáni eredetű hegy északkeleti peremén volt, helyét ott rögzítette Dénes József: Alsó-Tátika középkori vára című tanulmánya. Zalai gyűjtemény, 18. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból 19821983. Zalaegerszeg, 1983. 87-96. 26 Magyar Országos Levéltár, Dl. 93.980. 27 CD. IV/2. 429-430. és IX/7. 669-670. valamint Szentpétery I. 1168. reg. 28 CD. IV/3., 322-329.; Zala vármegye története. Oklevéltár. Szerk. Nagy Imre - Véghely Dezső - Nagy Gyula. Budapest, 1886-1890.1. 48., a továbbiakban ZO.; Rácz i. m. 1997. 19. jegyzet 29 ZO. I. 66-69.; Szentpétery I. 1502-1503. reg.; Békefi i. m. 299.
