Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

MŰHELY - Murádin Jenő: Báró Bánffy Ádám válaszúti műtermes kastélya

6. Válaszút, Bánffy-kastély. Faragott ebédlőszekrény, a hiányzó középső betétdísszel. Fotó: Murádin Katalin, 2002. kastélyba került. Az utóbbi ma már nem látható, csak a válaszúti maradt meg épen és működő állapotban. A látogató - már ha bejuthat a fogyatékos gyermekek iskolájának berendezett kastélyba - a méltatlan raktári környezetben is döbbenten áll meg a mű tökéletessége és szépsége előtt. Alkotóját minden elismerés megilleti, habár egy rég letűnt stíluseszménynek, a magyar historizmusnak emléke ez az alkotás, s ennek szellemébe kell a nézőnek beleélnie magát. Háborúk, forradalmak dúlása és értékek esztelen pusztítása után kevés hozzá fogható emléke maradt meg e kornak. A kályhának építményszerű, a lábazatokon túl atlaszokkal is megtámogatott tömbje rávetül a dekoratív kerámiafallal és a folytatódó barna faburkolattal kiképzett háttérre. Az egész mű almazöld alaptónusából virágoznak ki a sokszínű díszítmények: felül, az elölnézeten túl az oldalsíkokban is folytatódnak a domborműves jelenetek, a magyar őstörténet mozzanata, a Vérszerződés és alatta egy csatakép. (8. ábra) Nem véletlen, hogy fényképek mellett festményeken is megörökítették a válaszúti kastély e különleges értékét. Romek Árpád, a magyar csendéletfestészet ismert alkotója és erdélyi tanítványa, Gidófalvy Pataky Etelka festette meg az elmúlt század elején. Korabeli beszámolókból pontosan követhető, hogy Bánffy az 1878-1879-es év telén készült el az első példánnyal. Ez a kályha került Gödöllőre, és ennek mását állította fel a válaszúti kastély ebédlőtermében. A párdarabok között némi eltérés van, ami természetes, hiszen egyetlen alkotó sem szereti saját munkáját szolgaian másolni. A Gödöllőre került műről a kolozsvári Kelet számolt be részletes leírással. „A kemence háromszögletű, a tűztartón alul a közbelső szöglettel szemben egy, a báró címerét képező griffmadár van, mely a hátán és fején tartja az egész kemence sátorát. A háromszöglet alsó részén három gyermekfejet ábrázoló kályha [kályhacsempe] van. A fennebbi szögleteken egy-egy emberi alak, kezökkel homlokukat megfogva, mintegy a nagy teher alatt kissé meggörnyedt fővel. (9. ábra) Az alsó két oldalán egy tableaux, mely egy, a magyaroknak a németekkel a kilencedik században vívott csatáját ábrázolja. Ugyancsak a felső két oldalán két cserkoszorú. A cserkoszorú közepén a hét magyar vezér alakja, midőn Etelközben szerződésre lépnek, saját verőkkel szentesítvén az esküt. A vezérek közül Álmos magasabban tűnik ki, lándzsára támaszkodva s villogó szemekkel nézvén a vérszerződési jelenetet. A kemence jobb felőli oldala alatt, az ülőhely mellett Bethlen Gábor, Erdély egykori fejedelme és br. Wesselényi Ferenc nádor képei láthatók. A jobb és bal felőli fal mellett levő kályhákon