Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)
MŰHELY - Sarkadi Márton: A gyulafehérvári székesegyház és érseki palota 1999-2002 között végzett helyreállítási munkáinak tanulságai
2 Entz Géza: A gyulafehérvári székesegyház, Budapest, 1958. 127-130. 3 Bágyuj Lajos: A gyulafehérvári székesegyház restaurálása. Építés-Építészettudomány, 15. (1983) 11-26. 4 Elsősorban az ún. első székesegyház déli mellékhajójához csatlakozó körkápolna 9-10. századra datálása, román egyházszervezet ekkori létezése és ezek egymáshoz kapcsolódása körüli vitáról van szó. Heitel, Radu: Archäologische Beiträge zur Geschichte der romanischen Baudenkmäler in Siebenbürgen (II.) Revue d 'Histoire de 1 Art 12. Bukarest, 1975. 3-10. valamint Heitel, Radu: Principale rezultate... Studii si Cercetäri de Istorie Veche si Archéologie 36. Bukarest, 1985. 215-231. 5 Az első világháború vége után nem sokkal megkereste a püspökséget a román műemlékvédelmi hivatal kolozsvári irodája, azzal a kérdéssel, hogy a háború előtti években mekkora összeggel támogatta a magyar kormányzat a helyreállítást. Az 1920-as években több alkalommal is jelentősebb összeget kapott a püspökség erre a célra. A második világháborút követően, 1951-ben újult fel az érdeklődés, és finanszírozott helyreállítási munkát a bukaresti kormány. Minderről Fridii Sándor, Möller István beosztottja hagyatékában (Kolozsvár, Állami Levéltár, Fridii Sándor hagyatéka, 1-32 iratcsomó) találtam adatokat. 6 A szakvélemény másolatát Káldi Gyula bocsátotta rendelkezésemre, amit ezúton is köszönök. 7 A magyarországi Képzőművészeti Főiskolán folyó kőrestaurátor-képzéshez hasonló Romániában nem volt. 2000 előtt szakképzett, épület-helyreállításban gyakorlatot szerzett hazai restaurátor nem dolgozott Romániában. 8 További elméleti zavart jelez például az is, hogy az eredeti szintbeosztástól eltérő magasságban kialakított újkori ablakok felett a középkori falfelülettől el nem különülő kő boltövek készültek. 9 Entz i. m. 30. 10 Venczel Árpád és Kolozsi Tibor munkája 11 Romániában gyakoribbak a földrengések, mint Magyarországon. Az eltérő méretű és tömegű déli és északi torony közé beépített merev vasbeton-gerenda a földrengés vízszintes erőhatásait károsan közvetítheti. 12 A pontosság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy 1993 táján épült egy esővíz-elvezető rendszer. Üzembe helyezésére azonban nem került sor, ami azért is rendkívül nagy mulasztás, mert időközben ereszcsatornákat szereltek fel, tehát a csapadékvíz koncentráltan zúdult bizonyos helyekre. Ennek különösen káros volta Möller István néhány 20. század elején elvégeztetett beavatkozása ismeretében tűnik ki. A székesegyház közvetlen közelében ugyanis rekonstruálta a középkori talajszintet, aminek következtében a falak mentén árokszerü képződmény keletkezett. A középkori szint alatt, az alapfalak mentén vasbeton szerkezetű falszárító folyosót létesített. Nos, a csapadék éppen ebbe a folyosóba jutott, foggal feltételezhető, hogy néhány épületmozgásért ez a helyzet a felelős. 13 Az újkor folyamán ugyanis a toronyalj padlószintjét jelentősen megemelték, az alsó két szinten az eredetitől eltérő magasságban új boltozatokat építettek, a toronyhoz tartozó csigalépcső irányát és emelkedését megváltoztatták. Bágyuj Lajos ezt a helyzetet figyelmen kívül hagyva építette újjá a csigalépcsőt, rekonstruálva annak eredeti irányát és emelkedését. Ez természetesen azzal a következménnyel járt, hogy a csigalépcső utólagos külső bejáratát meg kellett szüntetnie, az eredetit a toronyaljbeli magasabb padlószint miatt nem tudta újból megnyitni, és be kellett falaznia a torony első emeletének ajtaját is. Itt helyezte el Möller István a 20. század elején folyt helyreállítás során előkerült kőfaragványokat és a rekonstrukciós munkákhoz, illetve dokumentatív célból készült gipszmásolatokat. Bágyuj Lajos munkája után a kőtár megközelítése igen körülményesé vált. Az egyedüli lehetőség az maradt, ha az érdeklődő a déli tornyon keresztül felmászott az előcsarnok feletti padlástérbe, és az északi torony felső szintjeit kitöltő állványzaton leereszkedett. Ezután a boltozaton szakított lyukon bejuthatott a kőtárba. 14 Azért, hogy a dolog abszurditása érzékelhető legyen, jegyezzük meg: ezután gipszkarton lapokkal burkolták a falakat, egy kongó Erdért-faház hangulatát kölcsönözve a patinás épületnek. A telefonvezeték már nem került a gipszkarton mögé, a homlokzatra szerelve kígyózott ablaktól-ablakig. 15 Jellemző az erdélyi magyar közélet reakciójára, hogy ebben a gesztusban kizárólag a román állam magyarság elleni akcióját látták. 16 Többek között Dr. Arató Miklós írt ajánlást számára. 17 Batthány Ignác (erdélyi püspök 1780-1798) által 1783-ban Hoffmayer Simontól megrendelt műről van szó, amely Erdélyben a korszak legrangosabb alkotásai közé számít. A kereszthajóban rendkívül előnytelen helyre került. Stipesének hiánya és az eltérő építészeti környezet következtében hatását vesztette, ezen kívül szobrászati díszének egy részétől is megfosztották.
