Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

MŰHELY - Sarkadi Márton: A gyulafehérvári székesegyház és érseki palota 1999-2002 között végzett helyreállítási munkáinak tanulságai

38. Gyulafehérvár, székesegyház. A Lázói-kápolna nyugati homlokzatának részlete, Hunyadi Mátyás címere. A kápolna faragványai beavatkozás nélkül rövidesen teljesen megsemmisülnek. Ugyanez a veszély fenyeget akkor is, ha nem szakszerű, illetve nem komplex, az épület összes hibáját és ezek minden következményét figyelembe vevő restaurálási kísérletre kerül sor. Fotó: Sarkadi Márton, 2002. 2002 végén lejárt a Teleki László Alapítvánnyal kötött együttműködési megállapodás, és az Érsekség jó előre deklarálta, hogy nem kívánja meghosszabbítani. Ebben az évben nem kapott támogatást a helyreállítás,

78 a következő évben, 2003-ban pedig csupán annyit,

79 hogy a sekrestye statikai munkáit be lehessen fejezni. A történetet ezzel le is zárhatnánk. Vagy mégsem? Nem arról van szó, hogy az elmúlt két évben hatalmas lendületet vett az ügy, és az eredmények messze meghaladják az eddigieket, de jelentőségüket tekintve mégsem elhanyagolhatóak a történtek. A tavalyi és az idei esztendőben is a sekrestye helyreállítása kötötte le a kapacitást.

80 Látványos változásra a munkaszervezést illetően sem került sor, hiszen továbbra is a Tectum Kft. maradt a kivitelező, és Daniela Marcut szintén megbízták ásatási munkákkal.

81 Ezzel kapcsolatban azonban inkább csak lakonikusan állapíthatjuk meg, hogy lám, mégsem múlt el nyomtalanul tevékenységünk eredménye. A fejlemények azonban nem ezt igazolják. Lényegesnek ugyanis inkább azt a mozzanatot tarthatjuk, hogy 2004 februárjának végén Jakubinyi György érsek úr összehívott egy tanácskozást, amire több erdélyi szakember volt hivatalos. Az ülésen előadta döntését, amely szerint a továbbiakban Herman Fabinit bízza meg a helyreállítás vezetésével. 2005. novemberében lebontották a Lázói-kápolnát körbevevő állványzatot, amely a csapadéktól és széltől óvta a végsőkig megromlott állapotú épületrészt. Félő, hogy védelem hiányában reneszánsz művészetünk e jeles emléke rövid időn belül végképp megsemmisül. Ugyanekkor állványzat épült a déli torony falai körül. Az északi tornyon hasonló munkaszervezésben végzett felújítás eredményét az 1. sz. ábrán szemlélhetjük.

82 Joggal tarthatunk attól, hogy a máig szinte teljesen eredeti állapotában fennmaradt déli torony hasonló sorsra jut. (38. ábra) JEGYZETEK 1 Előre kell bocsátanom, hogy az alábbiakat nem pártatlan kívülálló, hanem az események résztvevője adja közre. Álságosnak tartottam volna a történetet nem csupán árnyaló, hanem néhány esetben lényegesen befolyásoló részek kihagyását a szubjektív színezet elkerülése érdekében. Úgy vélem, a nehezen értelmezhető, konfliktusokkal terhes helyzetek regisztrálása és okaik keresése adja a kulcsot ahhoz, hogy az erdélyi egyházi környezet működését, és az ebben megjelenő külső beavatkozás - esetünkben a magyarországi műemlékvédelmi szakemberek munkába való bekapcsolódásának - fogadtatását megértsük.