Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

MŰHELY - Sarkadi Márton: A gyulafehérvári székesegyház és érseki palota 1999-2002 között végzett helyreállítási munkáinak tanulságai

Az Egyházügyi Főosztályon keresztül érkező támogatás rendszere jól rávilágít arra is, hogy milyen problémákat okoz az erdélyi viszonyokban tájékozatlan magyarországi beavatkozás, legyen az bármilyen jó szándékú is. A támogatás felét a pénzügyi terv benyújtása után a kedvezményezett számlájára utalták. Egy beszámoló elküldése után elküldték az összeg másik felét is. Az Egyházügyi Főosztály nem bízott meg a Teleki László Alapítványhoz hasonló lebonyolítót, és nem „zaklatta" a kedvezményezettet a tervek előzetes bekérésével, vagy műszaki ellenőrök helyszínre küldésével. Ez a tapasztalat is jelentősen megerősítette az Érsekséget abban a törekvésében, hogy a TLA és a KÖH szoros ellenőrzése alól kivonja a helyreállítás ügyét. Ez az év nemcsak a hosszú előkészítés után születő első eredményeket hozta magával, hanem annak belátását is kikényszerítette, hogy az Érsekséggel nem tudjuk elfogadtatni szempontjainkat. Az előző évihez hasonló, majdnem harmincmilliós támogatás sokszorosa volt ugyan annak, amit az Érsekség korábban német és más forrásokból kapott, azonban a teljes körű rendelkezési jog hiányában ezt semmire sem méltatták. A magyarországi résztvevők, főként a restaurátorok és a tudományos kutatók, elsősorban Daniela Marcu munkakörülményeinek korlátozása azt az aggodalmat táplálta, hogy alkalmas, felkészült munkatársak nélkül maradunk. 2002. A két évre kötött együttműködési megállapodás második évében igyekeztünk befejezni a megkezdett munkákat, és lezárt ügyeket hagyni magunk mögött. Hátra volt még a palotahomlokzat előtti terület régészeti feltárása, a drénezés, a csapadékvíz-elvezetés megoldása, a sekrestye statikai megerősítése és az északi torony keleti homlokzatának restaurálása. A palota északnyugati, emeletes szárnya előtti terület volt az egyetlen, ahol kiterjedt, összefüggő felületet lehetett feltárni.

75 (36. ábra) Kijelölésekor azt a szempontot tartottuk szem előtt, hogy a drénezés miatt ásott árokkal el fogjuk vágni az 36. Gyulafehérvár, egykori püspöki palota. Ásatás a palota északi homlokzata előtt 2002 nyarán. Az előkerült római, középkori és reneszánsz épületmaradványok és egyéb leletanyag az együttes történetét alapvető ismeretekkel bővítették. Fotó: Sarkadi Márton