Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)
TANULMÁNY - Koppány Tibor: Zalaszántó középkori temploma
74 Szatlóczkii. m. 105-115. 75 Gersei Pethő János 1552-ben királyi pohárnokmester, 1553-tól soproni kapitány, 1557 és 1559 között kassai kerületi főkapitány. Pálffy Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16-17. században. Történelmi Szemle 39. (1997) 272. 76 Kovacsics i. m. 1991. 143. 77 1528: Holub i. m. I. 353., 1550: Bunyitay - Rapaics - Karácsonyi: Egyháztörténeti emlékek a magyar hitújítás korából. V. Budapest, 1912. 454-462. 78 Kovacsics i. m. 1991., 142. 79 Szatlóczki i. m. 102. 80 Kecseti Márton diariuma. Magyar Történelmi Tár, 1859. 84.; HO. III. 444.; Békefi i. m. 302-303. 81 Kovacsics i. m. 1991. 142. 82 MOL. Kincstári levéltárak. A Magyar Kamara Archívuma, E. 158. Dicales conscriptiones Processus Zantho et Tapolca. Liber XLIX. Tomus LIL, p. 321-367. Kovacsics i. m. 1991. 142. oldalának az az adata, amely szerint 1553-ban a szántói járáshoz 45 helység tartozott, tévedés, mert az 1550-es években 23-26 falu tartozott hozzá. A 45 helyiség a tapolcai járással együtt összeírott falvak száma. 83 Uo. Liber XLIV. Tom. LUI. p. 91v. A fennmaradt török adóösszeírásokban 1563-ban szerepel, lásd Velics - Kammerer: Magyarországi török kincstári defterek. II. Budapest, 1890., és 1564-es évszámmal Kovacsics i. m. 1991., 143. 84 1566: Kovacsics i. m. 1991. 143.; 1565: MOL. Tallián család lt. 1. cs. f. 1-2. 85 Kovacsics i. m. 1991. 143. 86 Takáts Sándor: Régi magyar kapitányok és generálisok. Budapest, 1922. 251. és Uő: Bajvívó magyarok. Képek a török világból. Válogatta: Réz Pál. Budapest, 2000. 134. valamint Pálffy Géza: A császárváros védelmében. A győri főkapitányság története. 1526-1598. Budapest, 1999. 175. 87 MOL. Zichy család lt. Fasc. 217 et A., no.51„ 1700: MOL. Kincstári levéltárak. A Magyar Kamara Archívuma. E. 156. Urbaria et Conscriptiones, fasc. 54. No. 26., 1730: Kovacsics i. m. 1991., 142., ahol csak Tátika várára vonatkozhat az ott olvasható szöveg, amely szerint: „ A Pethő család javairól 1730-ban készített feljegyzés szerint Szántón vára is volt e családnak, most már «arx diruta et déserta»". 88 Kovacsics i. m. 1991. 142. 89 Kovacsics i. m. 1991. 142. oldalán olvasható, 1548-as adat erre vonatkozik. 90 Uo. 91 Uo. 92 Érseki levéltár, Veszprém. A. 39/D. Protocollum Episcopale, Tomus 1. p. 15. és p. 157. 93 A római katolikus plébánia irattárában őrzött História Domust 1959-ben volt alkalmam áttanulmányozni. 94 Koppány Tibor - Péczely Piroska - Sági Károly: Keszthely. Budapest, 1962. 36. 95 Kovacsics i. m. 1991. 143. 96 Archaeologiai levél Zala megyéből. Vasárnapi Újság, 1863. 346. 97 MOL. T. 3. A Festetics család levéltárának tervrajzai, no. 524/1-5. Közli Komárik Dénes: A zalaszántói rk. templom terve 1865-ből. Műemlékvédelem XII. (1978) 60-62. 98 A tervek közül egyet közölt Détshy - Sedlmayr i. m. 86. A plébánia betöltetlen volta miatt a terveket tartalmazó irattár jelenleg nem hozzáférhető. 99 Békefi i. m. 175.; Dornyay (Darnay) Béla - Vigyázó János: A Balaton és környéke. Részletes útikalauz. Budapest, 1934.; Genthon István: Magyarország művészzeti emlékei. 1. A Dunántúl. Budapest, 1959. 436. 100 A Kozák Károly által a régészeti topográfiában közzétett szöveg forrása a 2. jegyzetben található. A Tájak Korok-Múeumok Kiskönyvtára 616. számú füzete az alábbi címen jelent meg: Zalaszántó. Római katolikus templom (Koppány Tibor). 101 A Szent Kozma és Dámján tiszteletére szentelt templom építését a „Szent Kozma és Dámján magyarországi tisztelete (11 H.század)" című tanulmányában Vida Mária orvostörténeti kutató is Zlaudus püspök építtető tevékenységéhez köti, műve 357.oldalán. Századok, 115. (1981) 340-367. írásának megjelenése idején azonban még ismeretlen volt az építtető Ják nemzetségből való származása, ezért ott Karácsonyi János nyomán még Kaplony nembeliként szerepel. Ugyanakkor - úgy tűnik - nem ismerte az 1236-os kápolna adatot, amely szerint annak már akkor Szent Kozma és Dámján volt a titulusa. Ezért írhatta, hogy „A templom szentelése összeesik a székesfehérvári szolgálat végével", tudniillik az általa Zaland néven említett fehérvári olvasókanonok ottani szereplésével, amely azért nem lehetséges, mert a Zlaudus által építtetett templom szentelésének időpontjára vonatkozóan nincs ismert adat, és a titulust még 1247-ben
