Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)
TANULMÁNY - Koppány Tibor: Zalaszántó középkori temploma
19. Zalaszántó, r.k. templom. A sekrestye ajtókeretének felmérési rajza. Rajz: Koppány Tiborné, 2003. nyéki, a gersei Pethő család birtokában levő kőbányákból kerültek ki, közelebbről valószínűleg a Rezi falu határában lévőből. írott források bizonysága szerint a 15. század végén a Pethőknek saját kőfaragóik voltak, sőt kőművesekkel és ácsokkal is rendelkeztek. 108 Hatodik periódus Az utolsó középkori építési szakaszba feltételesen két épületrész sorolható: a szentély északi oldalára emelt sekrestye és a román kori déli kapu elé, az ott álló kápolna keleti fala mellé épített, hosszú előcsarnok. A sekrestye építésének korára annak reneszánsz profilozású ajtókerete utal (19. ábra). Az ásatás eredményei nyomán állapította meg Kozák Károly, hogy a legkorábbi kápolna íves szentélyét lebontva épült fel a négyzetes alaprajzú, nagyméretű sekrestye, amelynek jelenlegi nyugati fala már a barokk újjáépítésből származik. A déli előcsarnok a déli oldalkápolnához épült, annál tehát későbbi. Keletkezésük ideje a reneszánsz sekrestyeajtó alapján feltételezhetően a 16. század első negyedére helyezhető. Ennek lehetett építtetője a gersei Pethő család másik ágából származó János királyi tanácsos, IL Ulászló király gyermekeinek udvarmestere, bár az a feltételezés sem zárható ki, hogy a déli kápolna építése is az ő személyéhez köthető, s ebben az esetben az övé volt az annak oltára előtt feltárt sír. A templom körüli kutatásból előkerült egy olyan kettős kímával díszített, a sekrestye ajtókeretével rokon reneszánsz kapukeret töredéke, amely valószínűleg a déli előcsarnaok külső kapujához tartozhatott (20. ábra). Mind a két kapukeret anyaga rezi homokkő. Készítőik lehettek a birtokos család saját, ebben az esetben már a reneszánsz stílusban is jártas kőfaragói, vagy esetleg olyan idegenből hozatott mesterek, akik számára a kettős, Tátika - Rezi uradalom területén levő bányából hozatták a követ. Hetedik periódus A templom barokk újjáépítésének kora az erre vonatkozó, de egymással nem mindig egyező adatok szerint végülis az 1730-as évekre helyezhető. A megmaradt szentélyfalak és a hajó déli falának kiegészítése után azokkal egyező magasságban felépítették a hajó északi falát, a sekrestyét és a torony felső szintjeit. A hajó déli falába új ablakokat vágtak. A belső tereket fiókos dongaboltozatokkal fedték, végül pedig tetőt, illetve a toronyra sisakot
