Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

TANULMÁNY - Koppány Tibor: Zalaszántó középkori temploma

14. Zalaszántó, r.k. templom. A középkori periódusok alaprajzai. Rajz: Koppány Tiborné, 2003. A kápolna íves szentélye feltételezhetően boltozott volt, hajója pedig famennyezetes. Bejáratának, ablakainak helye, valamint egyéb építészeti részletei ismeretlenek, a fennmaradt korai, ilyen jellegű román kápolnák alapján azonban feltételesen rekonstruálható. Valószínűleg déli kapuval, a déli hajófalon három résablakkal rendelkező, szentélyének íves falában a déli és a keleti oldalon levő résablakokkal épült. Második periódus A kápolna déli oldalára szabálytalanul faragott kőkváderekből nála nagyobb méretű és egyenes szentélyzáródású templomot építettek, amelynek építése a 13. század közepére vagy második felére helyezhető. Építtetője az 1236 után birtokos Ják-nembeli Zlaudus veszprémi püspök lehetett. Szántót az azt elfoglaló II. Tátika halálát követően, 1248ban vette a püspök ismét birtokba, a templom építése ezután történhetett és Zlaudus püspök 1262-ben bekövetkezett halála előtt fejeződhetett be."" Erre vallanak a temp-