Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

TANULMÁNY - Koppány Tibor: Zalaszántó középkori temploma

12/a. Zalaszántó, r.k. templom. Alaprajz. Rajz: Berg Károly - Hencz Antal, 1865. Komárik Dénes: A zalaszántói r.k. templom terve 1865-ből. Műemlékvédelem XII. (1978) 60-62. térő lakosságot újból kifosztotta egy-egy török portya, 1686-ban pedig a törököt kiűző német hadak. 85 A kettős adózás és a meg-megismétlődő dúlások ellenére az egyre jelentéktelenebb település véglegesen nem néptelenedett el, annak ellenére, hogy a felette emelkedő, a földesúri hatalmat jelképező Tátika várát 1589 tavaszán egy, a Balatonon átkelő török sereg váratlanul meglepte, lerohanta, kifosztotta és felgyújtotta. 86 Nagyjából ugyanebben az időben és ugyanilyen módon pusztult el a gersei Pethő család másik közeli vára, Rezi is. 1591-ben már mindkettőt romnak nevezték, és azok maradtak később is, ahogyan azt 1700-ban és 1730-ban szintén összeírták. 87 A két vár elpusztulásával egyidőben valószí­nűleg uradalmaik és abban egy időre Szántó oppidum is elnéptelenedhetett. A 17. századból származó adatok a változatlan mezővárosi rangja ellenére faluvá visszasüllyedt település folyamatos létéről tudósítanak. Azok főként a szőlőművelésről és a bortermelésről szólnak. Bora olyan nagyhírű volt, hogy 1546-ban még a környék legnagyobb birtokosa, devecseri Choron András is innét küldött belőle tizenöt hordóval Nádasdy Tamás nádornak Sárvárra. 88 Szántón a késői középkortól kezdve majorsága és ahhoz tartozóan változatlanul kúriája is volt a mindenkori földesúrnak. 89 A sok ágra szakadt és középkori anyagi helyzetéhez viszonyítva elszegényedő gersei Pethő család birtokai, köztük Szántó is, a 17. század második felétől leányági örökö­sök kezére került. Földesurai közé ilyen módon került az ákosházi Sárkány a nádasdi Darabos, a szentgyörgyvölgyi Bakács és a Babócsay család, rajtuk kívül a 18. század ele­jére még az Esterházyak, a Jankovichok és az Illésházyak. 9 " A szántói földesúri kúria a 17-18. század fordulóján a Bakács család birtokában volt. 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom