Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

VITA - Rostás Tibor: A műemlékvédelem a magyar millenniumban

szánsz kőfaragóműhelyek és kutatásuk. In: Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk: Bardoly István - László Csaba. Budapest, 1998. 220. 18. jp; Mikó Árpád: Reneszánsz. In: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig. [Bp.], 2001. 228.; Feld István: II. Ulászló építkezései és a reneszánsz építészet elterjedése Magyarországon. A régészeti kutatások és a rajzi rekonstrukciók szerepe és jelentősége. In: Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk: Bardoly István - Haris Andrea. Budapest, 2002. 162., megrajzolt alternatív rekonstrukciós javaslattal (1. kép), 4. jp. Ugyanez magyarázhatja a részletesebb indoklást is: Búzás i. m. 1990. 39-40, noha a tipológiai-szerkezeti katalógusban saját elképzeléseinek is ellentmond: „Baluszterekből és törpepillérekből álló korlát, nem bizonyítható, hogy a két elem együtt szerepelt." uo. 111. 174. tétel; Búzás i. m. 1991. 18-20., a korábbi rekonstrukciós kísérletek rövid ismertetése: 26. jp; Búzás - Réti - Szőnyi, i. m. 2001. 28. A rekonstrukciós rajz közölve: Búzás i. m. 1990. 268.; Búzás i. m. 1990. 8. ábra; Búzás - Réti - Szőnyi, i. m. 2001. 56. kép. Az utóbbi kötetben a loggia kapcsán is felbukkan a jellegzetes buzási módszer, az analógia- és párhuzamgyűjtés (Vö: Feld i. m. 1999/A. 34.; Feld i. m. 1999/B. 4L; Feld i. m. 1999/C. 18.; Lővei i. m. 1999. 293.). Maga a szerző mutat rá, hogy rekonstrukciójának ballusztrád - loggia házasítása az itáliai anyagban is páratlanul korai: a Visegrád elé datálható, korai loggiák mellvédje tömör, falazott, (uo. 30-31.) Az analógiákból kitűnik az is, hogy a visegrádiaknak megfelelő, karcsú törpepilléreket mellvédeknél alkalmazzák erkélyek, karzatok esetében, míg ha loggia is kerül a balusztrád fölé, vagyis az egy tartószerkezet részévé válik, akkor az oszlopok alatti vaskosabb törpepillérek oldalán feltűnik egy-egy félbaluszter is. Akárhogyan is, a fennmaradt töredékekből nem tudunk megnyugtató módon szerkezetet/eket alkotni; a rekonstrukció kérdését a rendelkezésre álló ismeretek alapján nem tudjuk megválaszolni. A loggia esetében is nagyon hiányzik az aprólékos stíluskritikai vizsgálat szűrője, amely az analógiákat valódi kapcsolattá emelné vagy elvetné. Az alapos összehasonlító elemzés elkelne az itáliai példáknál is, de különösen a magyar és a közép-európai „analógiáknál" lenne alapvető (amelyekre mindössze két mondat és egyetlen jegyzetpont (uo. 32., 22. jp) puszta felsorolása utal), mert a művészettörténeti helyzet-meghatározás kulcsát jelentené, de talán a rekonstrukció megoldásához is közelebb vinne. 45 Búzás - Réti - Szőnyi i. m. 2001. három fejezetében: III. A Herkules-kút maradványai (vagyis a leíró részbe is keveredtek rekonstruktiv elemek); IV. A LIerkules-kút elméleti rekonstrukciója; VII. A kútmásolat elkészítése és az eredeti töredékek restaurálása. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy újabb leletek (elsősorban a középpillér) a konstrukció részleteit ne pontosíthatnák. Nem feladatom a kötet bemutatása, de egy megjegyzést hadd fűzzek hozzá. A védőborítón és annak hátlapján a kútmásolat fotója jelenik meg, míg a fedélen a kút rajzi rekonstrukciója. Ez utóbbi egyébként még a Szakái Ernő-féle kéttálos változat. Minden bizonnyal azért vették elő, mert az újabb rekonstrukcióról ide illő dekoratív, perspektivikus rajz nem készült. Akárhogyan is, egyik sem Dalmata Herkules kútja, viszont a könyv címe szinte megköveteli a vele való azonosítást. Az eredeti, a meghaladott rekonstrukció és az eredetinél is valóságosabb, mert teljes, és ,a helyén' működő másolat szinte észrevétlenül csúszik egymásba, miközben Dalmata csak a címke, a hivatkozási pont szerepét játssza. 46 Vö: Marosi i. m. 2001. 362. 47 Lővei i. m. 1999.292. 48 Lővei i. m. 1999.292. 49 Riegl, Alois: A modern műemlékkultusz lényege és kialakulása. In: Uő: Művészettörténeti tanulmányok. Budapest, 1998. 25. 50 Búzás Gergely: A múlt rekonstruálása avagy a tudós felelőssége. Műemlékvédelmi Szemle IX. (1999/1-2) 22. 51 Búzás Gergely: A visegrádi királyi palota muzeológiai programja. Magyar Múzeumok VII. 2001/3. ősz. 3. 52 Dercsényi Dezső: A székesfehérvári királyi bazilika. Budapest, 1943. 53 Várnai Dezső: Az esztergomi királyi palota építési szakaszai. In: Magyar Műemlékvédelem VII. 19711972. Budapest, 1974. 75-80. 54 Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei. Budapest, 1938. 35, 76-98, 137-139, 141, 143-146, 148-152, 165, 178-180, 208-209, 219-221. 55 Gerevich műemlékvédelemről vallott felfogása: Gerevich i. m. 1942; Gerevich Tibor: Előszó. In: Dercsényi i. m. 1943. A korszak rövid összegzése: Entz Géza: Egyház és műemlékvédelem a két világháború között. Műemlékvédelmi Szemle III. (1993/1) 105-107. Eddigi legalaposabb feldolgozása: Bozóki Lajos: Politika