Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

VITA - Rostás Tibor: A műemlékvédelem a magyar millenniumban

A közelmúltra világossá vált: az időjárási viszontagságok, különösen a savas eső pusztításai miatt a palotaromok nem maradhatnak szabad ég alatt, különben előbb­utóbb csak a javítgatások egymást érő foltjait tanulmányozhatjuk majd az eredeti fal­szövetek helyett. Erre épít a második csúsztatás, amely szerint az eredeti maradványok védelme kívánta meg a palota felépítését. A védelemre azonban távolról sem a legjobb megoldás a ráépítés, 39 hiszen az a külső falsíkokat nem védi, és az itt is sok problémát okozó felszivárgó talajvízzel szemben önmagában semmit sem ér. Megjegyzésre érde­mes, hogy a falakat és faragványokat sehol sem konzerválták és a korábbi helyreállítások cementes habarcsait sem távolították el. így az eredeti andezittufa falazatok például a keleti falszorosban illetve a pince bejáratánál szörnyű állapotban vannak, a kerengő kele­ti szárnyának korábban rekonstruált boltozatába visszaépített eredeti bordák pedig szin­te teljesen szétmállottak. (14. ábra) Nyilvánvaló, hogy az építkezésnek nem célja, csak hivatkozási alapja a romvédelem. Maga az ezredfordulós építmény nem más, mint az eredeti maradványokra telepített, részlegesen kiépített modern rom, melynek földszintje teljesen, első emelete részlegesen fölépített, míg második emeletéből egy lépcsőház készült el. (15-16. ábra) Mindezzel az épület külső képét tekintve semmivel sem kerültünk közelebb az eredeti látványhoz, inkább egy riasztó, soha nem volt épülettorzó született. Az építkezés döntő részben nem nevezhető rekonstrukciónak. Rekonstrukció ugyan­is valami elpusztultnak a töredékeiből való újraalkotása, teljessé, vagy legalább teljesebbé tétele. Ennek eredménye csak hasonló lehet az elpusztulthoz. A művelet szükségszerű velejárója a kiegészítés. Előfordulhat, hogy a rekonstrukcióba nem építik be a fennmaradt töredékeket, így lehet model­leket vagy az eredetivel azonos mére­tű, rekonstruktiv másolatot készíteni. A rekonstrukció azonban csak addig hasz­nálható módszer, amíg az információ­töredékekből meggyőzően és bizonyítha­tóan koherens egészet tudunk alkotni. A rekonstrukció ott ér véget, ahol a feltéte­lezések uralkodóvá válnak. És ahol a fel­tételezések uralkodóvá válnak, ott véget ér a tudomány is. Mármost, ami Visegrádon megépült, az döntő mértékben feltételezé­seken alapszik. 40 17. Visegrád, királyi palota. Milleniumi faltömegek a falcsorbázatokkal és a boltozatokra utaló meszelé­sekkel az északkeleti palotában. Fotó: Rostás Tibor, 2001.

Next

/
Oldalképek
Tartalom