Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)
VITA - Rostás Tibor: A műemlékvédelem a magyar millenniumban
A közelmúltra világossá vált: az időjárási viszontagságok, különösen a savas eső pusztításai miatt a palotaromok nem maradhatnak szabad ég alatt, különben előbbutóbb csak a javítgatások egymást érő foltjait tanulmányozhatjuk majd az eredeti falszövetek helyett. Erre épít a második csúsztatás, amely szerint az eredeti maradványok védelme kívánta meg a palota felépítését. A védelemre azonban távolról sem a legjobb megoldás a ráépítés, 39 hiszen az a külső falsíkokat nem védi, és az itt is sok problémát okozó felszivárgó talajvízzel szemben önmagában semmit sem ér. Megjegyzésre érdemes, hogy a falakat és faragványokat sehol sem konzerválták és a korábbi helyreállítások cementes habarcsait sem távolították el. így az eredeti andezittufa falazatok például a keleti falszorosban illetve a pince bejáratánál szörnyű állapotban vannak, a kerengő keleti szárnyának korábban rekonstruált boltozatába visszaépített eredeti bordák pedig szinte teljesen szétmállottak. (14. ábra) Nyilvánvaló, hogy az építkezésnek nem célja, csak hivatkozási alapja a romvédelem. Maga az ezredfordulós építmény nem más, mint az eredeti maradványokra telepített, részlegesen kiépített modern rom, melynek földszintje teljesen, első emelete részlegesen fölépített, míg második emeletéből egy lépcsőház készült el. (15-16. ábra) Mindezzel az épület külső képét tekintve semmivel sem kerültünk közelebb az eredeti látványhoz, inkább egy riasztó, soha nem volt épülettorzó született. Az építkezés döntő részben nem nevezhető rekonstrukciónak. Rekonstrukció ugyanis valami elpusztultnak a töredékeiből való újraalkotása, teljessé, vagy legalább teljesebbé tétele. Ennek eredménye csak hasonló lehet az elpusztulthoz. A művelet szükségszerű velejárója a kiegészítés. Előfordulhat, hogy a rekonstrukcióba nem építik be a fennmaradt töredékeket, így lehet modelleket vagy az eredetivel azonos méretű, rekonstruktiv másolatot készíteni. A rekonstrukció azonban csak addig használható módszer, amíg az információtöredékekből meggyőzően és bizonyíthatóan koherens egészet tudunk alkotni. A rekonstrukció ott ér véget, ahol a feltételezések uralkodóvá válnak. És ahol a feltételezések uralkodóvá válnak, ott véget ér a tudomány is. Mármost, ami Visegrádon megépült, az döntő mértékben feltételezéseken alapszik. 40 17. Visegrád, királyi palota. Milleniumi faltömegek a falcsorbázatokkal és a boltozatokra utaló meszelésekkel az északkeleti palotában. Fotó: Rostás Tibor, 2001.
