Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)
VITA - Rostás Tibor: A műemlékvédelem a magyar millenniumban
14. Visegrád, királyi palota. Az északkeleti palota rétegesen szétmálló, pusztuló középkori falai. Fotó: Műemlékvédelem XLIII. 1999/1. 8. lítás téglafalaira rímelnek, másrészt a posztmodern egy divatos irányzatát adják. Mint arra a kritikusok már felhívták a figyelmet, az épület Reimholz Péter budai, Fortuna utcai házának rokona. 3 " A kapcsolatot a nyers téglafalak és azok mészkő elemei - főleg ablakkönyöklők és szemöldökkövek - alkotják. A fehér kő megjelenése a precízen rakott téglahomlokzatokon szokatlan hangsúlyokat teremtett. 31 Megjegyzendő továbbá, hogy a budavári épület is középkori épületmaradványokon emelkedik, és sajnos a műemléki maradványokhoz való viszonya szintén igen hasonló az esztergomiéhoz. A változatos tömegelrendezésre és tetőkialakításra a belső különféle szintmagasságai felelnek. Öröm kalandozni az épületszárnyakban, az egyes szintek és különösen a kint és bent átmenetei magával ragadóak. A várfal sétányáról a „kis román palota" közbülső szintjére vezet a bejárat, vele szemben keskeny erkély húzódik. Innen lefelé egy belső lépcsőn át a főbejárati előtérbe, majd a földszinti kávézóba jutunk, amelynek északra és délre terasza van. Az északihoz híd vezet - ugyanis ez a szint azon az oldalon már emeletnek számít -, így a terasz a különálló kockaként megfogalmazott gépház tetején helyezkedhet el. A földszint másik feléből a „Vitéz palota" nagytermébe érünk, ahonnan széles függőlépcsőn ballaghatunk föl az előbbi szárny emeletére, vagy a terem dunai falára illesztett galériájára. A „kis román" emeletéhez csatlakozik még egy rövid oldalszárny alacsonyabb padlástere, majd a már említett belső lépcsőn visszajuthatunk a főbejárathoz, de a másik irányban kiléphetünk a Dunára néző kilátóteraszra is, ahonnan egy újabb ajtón és egy rámpán keresztül visszajuthatunk a nagyterembe. A nyitottság a
