Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

VITA - Rostás Tibor: A műemlékvédelem a magyar millenniumban

a romokhoz. Részben a mostani kivitelezés tette lehetővé, hogy bizonyos sávokon megtörténhessen az a kutatás, amire eddig még soha nem került sor. Beigazolódott, hogy ez a terület romokkal, sírokkal van teli. Feltárták a bazilikán kívüli temetkezési helyeket is. A sírok zöme egyszerű elhantolás volt, de mert a régészeti kutatás szabályai szerint végezték a feltárást, a munka lassan haladt. Az első ütem kivitelezése, 1999 tavasza helyett novemberre, illetőleg decemberre csúszott, de a munkák az időjárás miatt még ma sincsenek teljesen készen. Be kellett indítani viszont a következő ütemet, ha a város ünnepelni akar az évfordulón."(kiemelés tőlem).

12 Az építkezést a prioritásokra igen jellemzően két ügylet fogta keretbe. Még az 1996os millecentenáriumra készült el a mauzóleumépület már említett, Aba-Novák-féle, harsány politikai töltetű falképeinek újrafestése. Újrafestése, hiszen a seccók az idők során szinte a felismerhetetlenségig tönkrementek (amiben közrejátszott, hogy a szocializmus alatt lefedték őket), azokból szinte egyetlen ecsetvonás sem eredeti. Kétségtelen, hogy a replika színvonalasra sikerült, ámde a kritikus dicsérete már nem a művész, hanem csak a restaurátorok keze nyomára vonatkozhat. A másik történet a prépostság kőfaragványaival kezdődött. A töredékek a különféle, több szempontból is méltatlan tárolási helyekről összegyűjtve előbb a volt szovjet laktanyába kerültek, majd a Csók István Képtár időszakos kiállítóterében nagyszabású, remek kiállítást rendeztek belőlük.

13 Sajnos csak időszakosat, amit bár meghosszabbítottak, végül nem kerülhette el sorsát: bezárták. A köveket visszaszállították a laktanyá5. Székesfehérvár, Szűz Mária prépostsági templom. A vasbeton sétaút részlete a délnyugati torony beton falaival, a háttérben a védőtető részlete. Fotó: Rostás Tibor, 2000.