Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

VITA - Rostás Tibor: A műemlékvédelem a magyar millenniumban

kapcsolódó védőtető jó színvonalú modern alkotás. Szándékosan beszélek modernségről a posztmodern helyett, hiszen az acélszerkezetes, áttetsző polikarbonát-lemezes tető és a kelet-nyugati irányú gyalogosforgalmat elvezető széles járda vasbeton szerkezetei, vagyis az anyaghasználat és a felfogásmód a modern építészet tradicionális jellemzőit mutatja. (5. ábra) A tető részletmegoldásai szintén megfelelően kidolgozottak. Például az íves acélvázban lefutó vápákhoz domborított műanyag-felületek vezetik el a vizet, ahonnan csöpögőkön át jut a föld alatti elvezető csatornába. Városépítészetileg is kielégítő munka, nemcsak a gyalogos közlekedést oldja meg a belváros fontos kelet-nyugati tengelyében, de a romok melletti egyetlen házsor homlokzatainak dominanciáját sem vonja kétségbe sem magasságával, sem öncélú ötletekkel. Az építményt azonban nem ezek a szempontok hívták életre, hanem a prépostsági templom még meglévő maradványainak védelme. A terv tehát mindenekelőtt műemlékvédelmi okokból született, tervezője pedig az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központban (ÁMRK) dolgozó, műemlékes gyakorlattal rendelkező építész. Mindezek ellenére a romok építészeti foglalata a legcsekélyebb mértékben sem veszi figyelembe a megőrizni kívánt maradványokat. A sétány és a tető együttese értelmetlenül szabdalja értelmezhetetlen részletekre a valaha egységes épületkomplexum maradványait. A nyugati átrium, a délnyugati, Ozorai 1. Székesfehérvár, Szűz Mária prépostsági templom. Az építészeti és régészeti maradványok összesítő alaprajza. Rajz: Szabó Zoltán, 1994. Műemlékvédelmi Szemle VI. 1996/2. 6. l.ábra